Nem várnak az EU-ra: három tagállam is nekimegy a techóriásoknak

Törvényellenessé tenné Lengyelország a közösségi hálózatok cenzúratevékenységét – ez derült ki abból a törvénytervezetből, amelyet múlt hét végén mutatott be a lengyel igazságügyi tárca. Varsó nem az egyetlen uniós tagállam, amelyik Donald Trump leköszönő amerikai elnök Twitterről való száműzése után sürgősen időszerűnek érzi a magánkézben lévő technológiai óriások szigorúbb rendszabályozását – legalábbis erre utal, hogy Franciaország és Németország is elkezdte a saját útját járni a platformok szabályozásában, miközben Brüsszel egyre jobban feszeng a tagállamok „önkényeskedése” miatt. A minap már Varga Judit igazságügyi miniszter is jelezte: összehívta a Digitális szabadság bizottság rendkívüli ülését, hogy a testület még a héten egyeztethessen a Gazdasági Versenyhivatal elnökével a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálási lehetőségeiről.

In this photo illustration, a Twitter logo is displayed on a mobile phone with President Trump's Twitter page shown in the background on May 27, 2020, in Arlington, Virginia. - US President Donald Trump threatened Wednesday to shutter social media platforms after Twitter for the first time acted against his false tweets, prompting the enraged Republican to double down on unsubstantiated claims and conspiracy theories. Twitter tagged two of Trump's tweets in which he claimed that more mail-in voting would lead to what he called a "Rigged Election" this November. (Photo by Olivier DOULIERY / AFP) (Photo by OLIVIER DOULIERY/AFP via Getty Images) Fotó: OLIVIER DOULIERY

A tanács döntése ellen bíróságnál lehet majd fellebbezni. A tanácsi, illetve bírósági döntés be nem tartása esetében a közösségi oldal tulajdonosára ötvenezer złotytól ötvenmillió złotyig (3,9 millió–3,9 milliárd forint) terjedő bírság szabható ki.

Jack Dorsey Twitter-vezérnek a leköszönő amerikai elnökkel szembeni példátlan fellépése világszerte lavinát indított el Fotó: MTI/EPA

Párizs beelőzi Brüsszelt

A közösségi médiaplatformok elszámoltathatóságának hirtelen Emmanuel Macron francia elnök is minden korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonít – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a francia kormány az elmúlt hétvégén az európai uniós DSA-t néhány módosítással szinte teljes egészében „átmásolta” egy friss törvénymódosítási javaslatba, amelyet bizottsági szinten már ezen a héten meg is vitatnak a francia nemzetgyűlésben, és várhatóan a következő hónapokban – tehát évekkel az uniós szabályozás jóváhagyása előtt – el is fogadhatják. A brüsszeli Politico ennek kapcsán azt írta:

Párizs ezen – az Európai Bizottság terveit kiindulópontként használó – lépése a nemzeti (tagállami) kezdeményezések sorozatának csupán legfrissebbje, az Európai Bizottság pedig nem túl boldog emiatt.

A gond csak az, hogy a bizottság által előkészített jogszabály előtt még nagyon hosszú út áll a hatályba lépésig: arra ugyanis az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania, miközben az is nyilvánvaló, hogy a tagállamok már az elején számos kérdésben nem értenek egyet. Például abban, hogy a DSA-nak egyáltalán szabályoznia kell-e a káros, de még legális tartalmakat (például a dezinformációkat) vagy hogy kik vonhatók be a „kapuőr” fogalom ernyője alá – a nézeteltérések pedig egyúttal azt is jelentik, hogy a tisztázásukra szükséges idő csak még hosszabbá teszi a jogszabály elfogadásának idejét (amelyet egyébként a csomagot bemutató Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős EU-biztos is a legjobb esetben minimum két évre saccolt). Érthető tehát a franciák sietsége:

Párizs ugyanis úgy kalkulál, hogy az uniós jogszabály 2023 decembere előtt nem lép hatályba – a lépés ugyanakkor máris újabb viszályt szült, hiszen Brüsszelben úgy érzik, Franciaország ezzel igyekszik nyomást gyakorolni, hogy az uniós intézmények a törvénytervezet Párizsnak megfelelő változatát foglalják el.

Németország mutatja az utat

A német parlament múlt csütörtökön már el is fogadott egy a nemzeti versenyjog módosítására benyújtott reformjavaslatot, amely Németországot a világ első olyan országává tenné, amelynek megelőző szabályai a nagy digitális platformok piaci erejének ellensúlyozására lettek szabva. A Politico ezzel kapcsolatban rámutatott: a technológiai óriásokra kivetett új korlátozásokkal sebtében haladva Berlin egyúttal saját befolyását is növeli az Európai Unióban, a német reformjavaslat ugyanis rendkívül hasonlít az Európai Bizottság digitális piacokról szóló jogszabályára.

Ahogy tehát Párizs a saját nemzeti szabályozásán keresztül mutatná a követendő utat Brüsszelnek, illetve a többi uniós tagállamnak a DSA kapcsán, úgy Berlin is letette saját javaslatait az asztalra a DMA-ra vonatkozóan.

A német szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt) pedig már tavaly egyértelművé tette a techóriásokkal szembeni álláspontját: a testület még decemberben indított vizsgálatot a Facebook ellen, mondván: az amerikai vállalat visszaél a német piacon szerzett fölényével, olyan módon, hogy hátráltatja a piaci versenyt és sérti a felhasználók információs önrendelkezéshez fűződő jogát.

A minap egyébként Varga Judit igazságügyi miniszter is jelezte a Facebookon:

összehívta a Digitális Szabadság Bizottság rendkívüli ülését, hogy a testület még a héten egyeztethessen a Gazdasági Versenyhivatal elnökével a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálási lehetőségeiről.

https://www.facebook.com/VargaJuditMinisterofJustice/photos/a.2025259724159640/4049403285078597/