Június 13-án referendumot tartanak Svájcban az új terrorellenes törvényről, amely saját hazájában és nemzetközi szinten is nagy ellenállásba ütközött.
Míg egyesek úgy látják, hogy a jogszabály az ártatlan állampolgárok alapvető jogait sérti, mások szerint az inkább védi a társadalmat az iszlamista merényletektől. A törvényt 2020 szeptemberében szavazta meg a svájci parlament, ám nem sokkal később baloldali politikusok több mint száznegyvenezer aláírást gyűjtöttek össze ellene. Svájcban az állampolgárok a közvetlen demokrácia eszközével élve, népszavazással támadhatják meg a szövetségi törvényeket, ha a kihirdetést követő száz napon belül legalább ötvenezer aláírást szereznek.
A terrorellenes törvényt a svájci baloldali pártokon kívül nemzetközi szervezetek is bírálják, mert felhatalmazza a szövetségi rendőrséget azzal, hogy akkor is hozhat intézkedéseket a potenciális veszélyt jelentő személyek ellen, ha nincs elég bizonyíték büntetőeljárás kezdeményezéséhez.
Ha a rendőrség bármely 12 éven felüli személyről úgy gondolja, hogy erőszakos cselekmény elkövetésére készül, megfigyelés alá helyezheti, korlátozhatja a szabad mozgását és kihallgatásra kötelezheti az illetőt.
Bírósági végzéssel pedig a 15 éven felüli gyanús személyeket kilenc hónapig terjedő házi őrizetbe is helyezhetik.
Bern terrorellenes törvénye a rendőrök jogköreit és a terrorcselekmény fogalmát is kiszélesíti Fotó: DPA/AF/Felix Kästle
– A jogszabály kérdéseket vet fel Svájc humanitárius hagyományainak hitelességével kapcsolatban, és nemzetközi szinten is megnyithatja az utat az olyan biztonságpolitikai intézkedések előtt, amelyek azokat az embereket büntetik, akik nem követnek el bűncselekményt – bírálta Bern intézkedését Alicia Giraudel, az Amnesty International civil szervezet jogi tanácsadója. Véleményével az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is egyetért.
– Aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy a terrorcselekmény fogalmát az erőszakmentes magatartásra is kiterjesztik Svájcban – mondta el a nemzetközi szervezet szóvivője, Liz Throssell.
A svájci kormány szerint ugyanakkor a jogszabály tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat. Hozzátették: azért van szükség erre az intézkedésre, mert a deradikalizációs programok nem elegendők ahhoz, hogy megvédjék az országot a terrorizmustól. Az elmúlt időszak felmérései pedig arról tanúskodnak, hogy Svájc lakosai is a kormány álláspontjával értenek egyet.
Az állampolgárok 62 százaléka támogatja a törvényt a GfS Bern közvélemény-kutató intézet június elején közzétett felmérése alapján
– amelyet a svájci közszolgálati műsorszolgáltató szövetség (Swiss Broadcasting Corporation, SBC) megbízásából készítettek.
Ugyan Svájcban nem történt még annyi iszlamista merénylet, mint az azt körülvevő európai uniós tagállamokban, tavaly novemberben az alpesi országot is elérte a terror.
Svájc déli részén, egy luganói bevásárlóközpontban egy 28 éves nő támadt két másik nőre: az egyiket fojtogatni kezdte, a másikat nyakon szúrta. Az elkövető a támadás közben azt kiabálta, hogy Allah akbar! (Allah a legnagyobb!), és felfedte, hogy az Iszlám Államhoz tartozik.
2020 novemberében Svájcot is elérte a terror Fotó: EPA/Pablo Gianinazzi
Bár az ország lakosságának összesen mintegy 5,8 százaléka muszlim, a svájciak idén népszavazás útján elfogadták a köznyelvben burkatilalomként elterjedt javaslatot, amely alapján tilos lesz az arcot eltakaró ruhadarab viselése a közterületeken. Vasárnap a terrorellenes törvényen kívül a szintetikus növényvédő szerek betiltásáról és a koronavírus elleni intézkedésekről is referendumot tartanak.
