Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök visszaadta a kormányalakításra szóló megbízását Reuven Rivlin államelnöknek, aki bejelentette, hogy Beni Ganzot, a centrista Kék-fehér párt elnökét kéri majd fel az új kabinet megalakítására – jelentette hétfő este az izraeli média.
Netanjahu két nappal a rendelkezésére álló 28 nap lejárta előtt telefonon értesítette az államelnök hivatalát a kormányalakításra szóló megbízatás visszaadásáról, miután az idei második előrehozott választást követő bő egy hónap alatt nem sikerült kormányképes többséget létrehoznia a 120 tagú kneszetben.
A Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet értesülése szerint Rivlin már kedden, újabb tanácskozás összehívása nélkül felkérheti Beni Ganzot az új kormány létrehozására, amihez Ganznak is 28 nap áll majd rendelkezésére.
Benjámin Netanjahu videoüzenetben jelentette be, hogy az elmúlt huszonhat napban szüntelenül egy széles nemzeti egységkormány létrehozásán dolgozott, amely magában foglalná a Likud párt vallásos szövetségeseit, valamint a rivális Kék-fehér pártot, de kísérletei meghiúsultak, mert Beni Ganz megtagadta a tárgyalásokon való részvételt és a személyes találkozót vele.
A közszolgálati rádió szerint Ganz az első kormányalakítási konzultációt mégis éppen Benjámin Netanjahuval készül lefolytatni, ezt követően pedig a Netanjahu miniszterelnöki szerepéhez ragaszkodó, jobboldali-vallásos tömörülés többi pártjait invitálja majd egyeztetésre.
A rádió úgy tudja, hogy a megbeszéléseken Ganz elsősorban arra fog törekedni, hogy kapcsolatokat építsen ki a mindeddig csakis Netanjahu mellé álló pártokkal, és ha nem is sikerül részvételükkel kormányt alakítania, akkor ezek a kötelékek jól jöhetnek majd az „utolsó huszonegy napban”, vagyis Ganz esetleges kormányalakítási kudarca után, amikor három hétig elvileg a kneszet bármely képviselője megszerezheti írásban a többség, vagyis hatvanegy képviselő támogatását egy új kormányhoz.
A Kék-fehér választási ígérete egy liberális egységkormány megalakítása volt az együtt már többséget alkotó, eddig kormányzó jobboldali Likud és a centrista Kék-fehér párt részvételével, és esetleg további pártok bevonásával.
Az izraeli médiában megszólaltatott elemzők ugyanakkor számos alkalommal felvázolták egy Ganz vezette kisebbségi kormány megalakulásának lehetőségét is, amelyben a Kék-fehér a két baloldali párttal, a szociáldemokrata Munkapárt-Híd választási szövetséggel, valamint a baloldali liberális Demokratikus Táborral lépne koalícióra, amit kívülről támogatna a kneszetben a szavazásokon az arab pártok Közös Lista nevű párttömörülése és Avigdor Liberman jobboldali Izrael a Hazánk nevű pártja.
Ez a kisebbségi kormányzás az elemzők szerint csak addig tartana, ameddig a Likuddal sikerülne létrehozni a nagykoalíciót, amire akkor érnének meg a feltételek, ha Netanjahu tisztázná magát a korrupciós vádak alól. Aviháj Mandelblitt államügyész várhatóan novemberben dönt az esetleges vádemelésről, vagy a vádak ejtéséről.
Ha Ganznak sem sikerülne létrehoznia az új izraeli kabinetet az erre rendelkezésére álló négy hét alatt, majd a további háromhetes időszakban sem születik meg az új kormány, akkor automatikusan új választásokat írnak ki Izraelben, várhatóan februárban vagy márciusban.
Idén kétszer rendeztek előrehozott választásokat Izraelben. Először április 9-én, amely után Benjámin Netanjahu nem tudott kormányt alakítani, mert Avigdor Liberman megtagadta részvételét kabinetjében, és nélküle mindössze hatvan képviselő támogatását sikerült megszereznie.
Ekkor Netanjahu a kneszetben új választások kiírását szorgalmazta a felkérés visszaadása helyett annak reményében, hogy eggyel több, hatvanegy mandátumot szerezve létrehozhatja majd újabb jobboldali-vallásos kabinetjét. A szeptember 17-én megismételt parlamenti voksoláson azonban a Netanjahu mellett álló pártok csak ötvenöt mandátumot szereztek.
A kormányfő támogatásukkal mégis elsőként kapott felkérést Rivlin elnöktől a kormányalakításra, miután Ganz mögé kevesebben sorakoztak fel. Így – várhatóan keddtől – Ganz próbálkozhat másodikként.
