Orbán Viktor: Az EP „jogállamisági dzsihádot” folytat

A miniszterelnök szerint a közép-európai országok együttműködése nem elmélet, hanem gyakorlati valóság.

Ljubljana, 2021. július 9. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (k), Andrej Babis cseh (b), Janez Jansa szlovén (j) kormányfõ a visegrádi csoport (V4) és a szlovén miniszterelnök csúcsértekezletén tartott sajtótájékoztatón Ljubljanában, a Nemzeti Galériában 2021. július 9-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az Európai Uniónak a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, de szerencse, hogy ebben az időszakban éppen Szlovénia adja az EU Tanácsának elnökségét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ljubljanában, a visegrádi csoportot (V4) alkotó országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia), valamint Szlovénia kormányfői szintű találkozóját követő sajtótájékoztatón.

Andrej Babiš cseh, Orbán Viktor magyar és Janez Janša szlovén kormányfő Ljubljanában, a Nemzeti Galériában.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A tanácskozás fő témái között volt a koronavírus-járvány utáni helyzet, a gazdaság újraindítása, a migráció és a nyugat-balkáni helyzet. A magyar kormányfő meggyőződése szerint a legfontosabb ügy a gazdaság újraindítása. Ehhez szerinte három dolog kell: beruházások, biztonság és a piacok bővítése. Orbán Viktor hangsúlyozta: beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell. Hozzátette: biztonság akkor lesz, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviseljük határozott álláspontunkat, amely semmilyen szétosztási kvótát nem támogat. Kiemelte: szükség van a piacok bővítésére, ez pedig akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél hamarabb felveszik az Európai Unióba, és ezzel az unió erejét növeljük.

– Magyarország a következő hónapokban mindent meg fog tenni, támogatni fogja a szlovén elnökséget, hogy az sikeres legyen

– jelentette ki. Jelenleg Magyarország a V4-csoport soros elnöke. Orbán Viktor hangoztatta: a közép-európai országok együttműködése nem elmélet, hanem gyakorlati valóság. A pandémia idején ezek az országok példásan segítették egymást – szögezte le.

A visegrádi csoport miniszterelnökei Ljubljanában, a Nemzeti Galéria előtt.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szerencse, hogy ilyen nehéz hat hónapban éppen Szlovénia adja az uniós elnökséget. Janez Janša miniszterelnök már másodszor irányítja az elnökséget, és „miután az antikommunista klubhoz tartozik, történelmi horizontja is van az európai uniós kérdések megítéléséhez” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök beszélt arról, hogy az Európa felé irányuló migrációnak két forrása van. Az egyik Ázsia, a másik pedig a szubszaharai régió, ezekben a helyzet egyre aggasztóbb. „Afganisztánból éppen kivonulunk, és a szubszaharai régióban is csökkentjük a katonai jelenlétet” – emelte ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte: ez nem jó politika, migrációs következményei lesznek.

Mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra

– hangoztatta. Úgy vélekedett, hogy a szlovén EU-elnökségnek ezeket a kérdéseket az unió működésének középpontjába kell állítania.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Uniónak a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkoznia, mint a pandémia, az újraindítás, a migráció. Úgy vélte, hogy az Európai Parlament például nem adekvát kérdésekkel foglalkozik, „jogállamisági dzsihádot” folytat.

„Mi fontosnak tartjuk a rule of law (jogállamiság) kérdését, de az EP rule of law dzsihádot csinál, ezzel eltereli a valódi problémákról a figyelmet” –

fogalmazott. A jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni – emelte ki.

A visegrádi csoport miniszterelnökei és a szlovén miniszterelnök tárgyalnak Ljubljanában.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A miniszterelnök egy másik kérdés kapcsán arra is rámutatott, hogy új európai helyzetben vagyunk. A kétezres évek közepén voltak az újonnan csatlakozók és a régi országok. Ma már más a helyzet: van, ahol magas az államadósság, alacsony a gazdasági növekedés, és a rengeteg migráns destabilizálja a biztonsági helyzetet, illetve vannak, amelyek ellenőrzés alatt tartják az államadósságot, gyorsan növekednek és megvédték magukat a migránsoktól, ezért stabilak. Közép-Európa is az utóbbi kategóriába tartozik – mondta.

Hangsúlyozta: Janez Janšának óriási feladata, hogy Európa e két, nagyon különböző részét összefogja. Szlovéniának mindazonáltal jó esélye van a különböző utakon haladó két rész egységesítésére, már csak azért is, mert a legnyugatibb közép-európai ország. Az Európai Parlament jogállamisági fellépése viszont a kormányfő szerint az egység ellen hat.

Az EU nem tudott segíteni. Szlovénia az uniós csatlakozása óta hagyományosan jól együttműködik a visegrádi csoporttal, és gyakran koordinálják prioritásaikat – jelentette ki Janez Janša szlovén kormányfő a visegrádi csoport és Szlovénia kormányfői pénteki csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón Ljubljanában. – Örülök neki, hogy ezt megtehetjük, főleg, hogy Szlovéniának további felelőssége van az Európai Unió Tanácsának elnöksége élén – mondta, hozzátéve: az Európai Unió számos kihívás előtt áll, amelyre meg kell találnia a válaszokat. Örömének adott hangot, hogy vendégül láthatja a visegrádi országok miniszterelnökeit, egyben megköszönte azt a támogatást, amelyet Szlovéniának nyújtottak a világjárvány alatt. Amíg az Európai Unió nem tudta a segítséget megszervezni, ezek az országok védőfelszereléssel és oltóanyaggal támogatták Szlovéniát – mondta.