Abszolút minden alapot nélkülöznek azok a vádak, amelyek szerint Oroszország beavatkozik az amerikai elnökválasztás folyamatába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
Peszkov arra reagált „sajnálkozással”, hogy John Ratcliffe, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) szerdán kijelentette: bizonyítást nyert, hogy Oroszország és Irán adatokat szerzett az amerikai választókról, és hamis információk terjesztésével próbált meg beavatkozni a küszöbönálló egyesült államokbeli választásba.
2019. december 19. Dmitrij Peszkov egy moszkvai sajtóértekezleten
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Az orosz elnöki szóvivő úgy vélekedett, hogy a Ratcliffe által megfogalmazott vád „a közelgő elnökválasztással összefüggő amerikai belpolitikai folyamatoknak” tulajdonítható.
Az amerikai választásokba, így a 2016-os elnökválasztásba való orosz beavatkozás folyamatosan téma Washingtonban. Moszkva az ezzel kapcsolatos vádakat többször visszautasította.
Oroszország és Kína már hátradőlve nézhetik a választást
Oroszország és Kína kérdése talán az egyik legmeghatározóbb külpolitikai témája az amerikai elnökválasztásnak. Az előbbi az orosz beavatkozás vádja miatt az amerikai belpolitikát uralta az elmúlt négy évben – az utóbbi a kereskedelmi háború és a koronavírus-járvány miatt lett kulcsfontosságú. Bár általában a republikánus és a demokrata tábor között markáns nézeteltérések vannak, Oroszország és Kína esetében szinte egyöntetű véleményen vannak a szakértők: függetlenül attól, hogy marad-e hatalmon Donald Trump, vagy ellenfele, Joe Biden győzedelmeskedik, az orosz és a kínai külpolitika változatlan marad. A novemberi 3-i választásról szóló cikksorozatunk második részében Oroszország és Kína szerepéről írunk.
Oroszország – ideológia helyett érdekellentét
Amikor egy héttel ezelőtt egy sajtótájékoztatón Szergej Lavrov orosz külügyminisztert kérdezték meg, hogy melyik elnökjelöltnek szurkol inkább Moszkva, Lavrov csak legyintett, és egy kortárs orosz komikus dalából idézett – „Amerika nem szeret bennünket”. Donald Trump négy évvel ezelőtti győzelmét még nagy örömmel fogadták az orosz fővárosban: a két ország kapcsolata Vlagyimir Putyin 2012-es elnöki visszatérése és Oroszország 2014-es Krím félsziget megszállása után mélyponton volt, az amerikai szankciók pedig az orosz gazdaságban éreztették a hatásukat. A Kreml abban bízott, hogy az új elnök félreteszi az ideológiát, és egy tisztán nemzeti érdekalapú, realista politikát folytat, amelyben Oroszország egyenlő félként való bánásmódban részesül, a szankciók pedig szép lassan törlésre kerülnek.
Az orosz várakozások azonban nem igazolódtak be: a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás vádja Trump ciklusának a nagy részét végigkísérte, és 2017 nyarán az amerikai kongresszus egy minden addiginál keményebb szankciós csomagot fogadott el Moszkvával szemben, amire még Barack Obama elnöksége alatt sem volt példa. Másfél év után, 2018 júliusában végre megvalósult a Donald Trump–Vlagyimir Putyin-találkozó Helsinkiben, ám ennek végül szinte semmilyen hatása nem lett a két ország kapcsolatára.
A két ország érdekei a legtöbb helyen ellentétesek, és ez nem Vlagyimir Putyin vagy Donald Trump miatt van, hanem Oroszország és az Egyesült Államok hagyományos szembenállásából következik. A nagy geopolitikai dimenziók nem változnak meg attól, hogy éppen ki az ország vezetője – mondta a Magyar Nemzetnek a szakértő.
Hiába volt nyitottság az amerikai elnök részéről az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálására, a kongresszus végig erősen oroszellenes maradt. Sőt mi több, Oroszország témája összehozta a két pártot, minden politikai erő beleállt az ügybe. Ugrósdy Márton szerint éppen ezért amerikai–orosz relációban nem hozna újdonságot az elnökválasztás.
Bármilyen felállás alakul ki a november 3-i elnökválasztás után, marad minden úgy, ahogy volt – mondta lapunknak Ugrósdy. Nagyon jól látszik itt a PR és a valóság szétválása, mert valójában Trump alatt, orosz és kínai vonalon egy nagyon kemény, hagyományos republikánus szembenállásra koncentráló politika működött, függetlenül attól, hogy maga Trump mit mondott az oroszokról. Ha marad Trump, vagy ha Biden kerül hatalomra, ezeket az ellentéteket valószínűleg még inkább ki fogják élezni – véli a szakértő.
Dmitrij Trenyin, a Carnegie Intézet ismert orosz szakértője szerint az irányok lefektetésre kerültek, a szankciók működnek, és ezeket egyhamar nem is lehet eltörölni – vagyis hosszú éveknek kell még eltelniük, mire újra közeledhet egymáshoz a két ország.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.
