Putyin: A náci időket idézi Kijev őshonos népekről szóló javaslata

Az orosz elnöknek nem tetszik, hogy Kijev tősgyökeres és nem tősgyökeres népekre osztja Ukrajna lakosságát.

2021. 06. 09. 21:14
null
Nagydobrony, 2020. október 25. Megfigyelõk a választóhelyiségben az ukrajnai helyhatósági választásokon a kárpátaljai Nagydobronyban 2020. október 25-én. MTI/Nemes János Fotó: Nemes János
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A náci Németország eszméire emlékeztet az az ukrán törvénytervezet, amely tősgyökeres és nem tősgyökeres népekre osztja Ukrajna lakosságát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, a Rosszija 1 és a Rosszija 24 televízióban szerda este bemutatott interjúban.

– Az emberek őslakosokra, első- és másodosztályú és egyéb kategóriákba való besorolása egészen pontosan a náci Németország elméletére és gyakorlatára emlékeztet

– mondta az orosz elnök az Ukrajna tősgyökeres népeiről szóló törvényjavaslatot kommentálva, amely az oroszokat nem sorolja ebbe a kategóriába. Putyin hangsúlyozta, hogy „negatívan” viszonyul a kezdeményezéshez.

Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, a javaslat szerint kizárólag az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismerik el őshonosnak.

Ezek alapján Kijev álláspontja nyilvánvalóvá vált, miszerint az országban élő magyarokat és számos más kisebbséget nem tekintenek őshonosnak a saját szülőföldjükön.

Az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezet szövegéből világossá válik, hogy a jogszabályt leginkább egyetlen kisebbségre „szabták”: Kijevben nem is rejtik véka alá, hogy elsősorban a krími tatároknak kívánnak kedvezni – írta a Kárpátalja hetilap.

– Kiemelt szerepüknek politikai okai vannak, a Krím és a krími tatárok kérdése szimbolikus jelentőségűvé vált Ukrajna számára a 2014-es orosz bevonulás óta

magyarázta korábban a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. A szakértő kifejtette, hogy a törvény valójában három türk nyelvű népnek is őshonos státust adna: a krími tatárokon kívül a néhány ezres krími karaita és krimcsák közösségnek is, amelyek a főképp muszlim vallású krími tatárokkal szemben a judaizmus különféle változatait követik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.