Kijev nem tekinti őshonos népnek a kárpátaljai magyarságot

Nemrég halaszthatatlan jelzéssel benyújtotta a parlamentnek Volodimir Zelenszkij elnök az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezetet. Mivel a javaslat szerint kizárólag az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismerik el őshonosnak, Kijev álláspontja nyilvánvalóvá vált arról, hogy az országban élő magyarokat és számos más kisebbséget nem tekintenek őshonosnak a saját szülőföldjükön. – Sajnálatos, hogy az ukrán vezetés nem kívánja megadni az őshonos státust a helyi magyarságnak, azonban ez várható volt – nyilatkozta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Munkács, 2008. szeptember 19. Fiatalok állnak díszőrséget, ukrán és magyar zászlóval Petőfi Sándor költő felavatott mellszobránál a munkácsi várban. A szobrot a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) és társszervezete, a Kárpátaljai Magyar Média Fejlesztéséért Alapítvány (KMMF), valamint Mihajlo Beleny kárpátaljai szobrász kezdeményezésére állították, annak emlékére, hogy a költő 1847. júliusában Munkácson járt. MTI Fotó: Varga Béla Fotó: Varga Béla

– A legnagyobb csoport közülük természetesen az oroszoké – ellenük irányul elsősorban a legtöbb, utóbbi időben hozott korlátozó rendelkezés. Továbbá több uniós ország nemzetiségei is hátrányosan érintettek a törvényjavaslat által, így a bolgárok, a görögök, a lengyelek, a románok és a szlovákok is, de említhetnénk az önálló államisággal egyébként szintén nem rendelkező gagauzokat is – részletezte a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

A törvény elfogadása esetén kizárólag a Krím félszigeten élő népcsoportok gyakorolhatnák szabadon kulturális, gazdasági, oktatási és nyelvi jogaikat, vagyis például az anyanyelvükön tanulhatnának saját oktatási intézményeikben.

– Kérdéses, hogy a régóta felvetett, de máig nem ismert tartalmú, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvény tervezete ezekből a jogokból mennyit ad majd meg a többi ukrajnai közösségnek – fűzte hozzá a szakértő azzal kapcsolatban, hogy már készül az ukrán kormány tervezete a többi kisebbség helyzetéről is, amely felváltaná a jelenleg hatályos, 1992-es törvényt.

Kosztur András hangsúlyozta, hogy az ukrán–magyar kapcsolatokra nézve nagy jelentősége lehet a nemzetiségi törvénytervezet tartalmának, amely a nyelvhasználati törvényt illetően nyújthat könnyebbséget az Ukrajnában élő magyarok számára. Hozzátette: az is befolyásolhatja a kétoldalú kapcsolatokat, hogy milyen eredmények születnek majd az oktatási törvénnyel foglalkozó ukrán–magyar munkacsoportban, megmaradnak-e a kárpátaljai magyarság anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogai.

Fiatalok állnak díszőrséget ukrán és magyar zászlóval Petőfi Sándor költő felavatott mellszobránál a munkácsi várban
Fotó: MTI/Varga Béla