Ratko Mladics élete hátralévő részét börtönben tölti

A volt boszniai szerb parancsnokot népirtás, valamint háborús bűncselekmények miatt ítélték el.

Hága, 2021. június 8. Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg háborús bûnökkel vádolt egykori fõparancsnoka az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermébe érkezik 2021. június 8-án. A bíróság ezen a napon ítéletet hoz a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bûncselekmények miatt 2017-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ratko Mladic fellebbezése ügyében. MTI/EPA/ANP/Jerry Lampen Fotó: Jerry Lampen

Az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) ma megerősítette a volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytiglani szabadságvesztésének fenntartását.

Ez azt jelenti, hogy a 78 éves Ratko Mladics élete hátralévő részét börtönben tölti.

További fellebbezésnek nincs helye, az ítélet jogerős.

A szerbek többsége nem várt mást, mint amilyen ítélet született végül. Mladics kultusza ugyan fokozatosan mintha halványulna, de máig él a szerbek körében. Az ilyen események, mint a hágai döntés, talán csak még inkább növelik népszerűségét, hiszen a szerbek többsége úgy véli, a hágai Nemzetközi Törvényszék eleve azért jött létre, hogy megbüntesse a szerbeket. Az eddig elítéltek kétharmada ugyanis szerb, miközben a délszláv háborúban mindegyik fél követett el gaztetteket, háborús bűncselekményeket.

Ratko Mladics falfestménye Belgrádban
Fotó: MTI/EPA/ANP/Andrej Cukic

Az egykori boszniai szerb tábornokot nemzettársai közül sokan a törökverő szerb nemzeti hősök egyikének tekintik. Mladics maga nevezte ugyanis „törököknek” a bosnyákokat, akik ősei valójában többnyire a törökök által muzulmán hitre térített szerbek. A tábornok képei sok helyen felbukkannak, szúrós tekintetével emléktárgyakon, pólókon, porceláncsészéken is gyakran találkozhatunk. Néhány településen azt is kezdeményezték, hogy teret vagy utcát nevezzenek el róla.

A tábornok elleni vádiratot 1995-ben nyújtották be. Ezt követően 16 évig szökésben volt. 2011-ben – egyik unokatestvére vajdasági házában – a román határhoz közeli Lázárföldön tartóztatták le. 2017-ben, az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben találta bűnösnek a bíróság. Háborús és emberiesség elleni bűncselekmények mellett a srebrenicai népirtásért is felelősnek nyilvánították. Védelme panaszt nyújtott be az eredeti ítélet ellen.

Ratko Mladics a hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermébe érkezik június 8-án
Fotó: MTI/EPA/ANP/Jerry Lampen

A srebrenicai áldozatok családtagjai közül is sokan utaztak Hágába, hogy végigkövessék a végső tárgyalást, arra számítva, hogy az ítélet jogerőssé válik. A boszniai szerb erők 1995-ben Srebrenicánál több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg. Mladics, aki akkor a szerb erők parancsnoka volt, a védelem szerint nem is tartózkodott akkor Srebrenicában, a katonák pedig bosszút álltak a korábban a szerbeket ért atrocitásokért.

A szerb parlament 2010-ben elítélte a srebrenicai mészárlást. A képviselők együttérzésüket és bocsánatkérésüket fejezték ki az áldozatok családjának. Alekszandar Vucsics jelenlegi szerb elnök 2015 júliusában lerótta kegyeletét Srebrenicában a bosnyák áldozatok előtt, ami történelmi gesztusnak számított. A megemlékezésen bosnyákok kövekkel dobálták meg. Szerbiában pedig a legtöbben most már elismerik ugyan, hogy történtek gaztettek Srebrenicában, de tagadják a népirtás tényét és Mladics bűnösségét.

Az egykori tábornok – az eddigi megnyilvánulásai alapján – mélyen hitt abban, hogy a boszniai szerbség csak fegyverekkel menthető meg a muzulmán–bosnyák hegemóniától.

Az ott élő szerbek közül is sokan úgy tartják, ha akkor nem védi meg őket, a szerbek eltűntek volna Bosznia-Hercegovinából, és a boszniai Szerb Köztársaság sem jöhetett volna létre.

Sírok előtt áll egy muzulmán asszony a srebrenicai mészárlás áldozatainak központi emlékhelyén Potocariban 2016. július 11-én Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir

Az 1992 és 1995 közötti délszláv háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát. A Nemzetközi Törvényszék gyakran vádolta meg a szerb vezetést, hogy nem működik kellőképpen együtt a fő háborús bűnösök elfogásában. Mladics korábban azt mondta az egyik tárgyaláson:

– Engem olyan helyzetbe hozott a sors, hogy védenem kellett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot, melyet a nyugati hatalmak szétvertek. Nem én kezdtem a háborút.

Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez feltétel volt kézre kerítése, erre évekig mégsem került sor. Sokak szerint a szerb titkosszolgálatok segítsége nélkül nem sikerülhetett volna ilyen sokáig bujkálnia.

Mladics ügyében bármilyen ítélet született volna a felmentésen kívül, Szerbiában igazságtalannak tartották volna. Sokak szerint a boszniai szerbek tábornoka a sorstól már korábban megkapta büntetését. Lánya, Ana 23 évesen öngyilkosságot követett el. Az egyik magyarázat szerint az apja tettei miatti szégyenérzetből, a másik szerint szerelme halála miatt, aki szintén a boszniai hadszíntéren vesztette életét.