A gimnázium vezetése az iskola megmentésében és újraindításában vállalt szerepének elismeréséül tüntette ki Szijjártó Pétert.
Tamási Zsolt iskolaigazgató laudációjában megköszönte a magyar kormány diplomáciai erőfeszítéseit, amelyek sorsdöntőnek bizonyultak a hosszas pereskedés és jogi huzavona után kormányrendelettel újraindított iskola szempontjából. Az intézmény diákjai és tanárai előtt mondott beszédében a külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak kötelessége volt kiállni az iskolájukhoz, nemzeti identitásukhoz és hitükhöz ragaszkodó marosvásárhelyi magyar katolikusok, az iskola tanárai mellett.
Úgy értékelte: minden eddiginél komolyabb a nyomás a magyarságon, hogy adja fel nemzeti, vallási, kulturális örökségét és identitását. „Aki itt, a határon túl magyar katolikus iskolába jár, azt egészen biztosan nem sikerült megtéveszteni azokkal a hamis ideológiákkal, amelyek a nemzeti és vallási identitástól való elszakadásra próbálnak bíztatni minket” – mutatott rá Szijjártó Péter.
A miniszter szerint a magyar-román kapcsolatok előtt ma is számos kihívás áll, de éppen a marosvásárhelyi iskola bizonyítja, hogy megéri a kölcsönös tisztelet és bizalom helyreállításáért dolgozni, mert a közös sikertörténetek a reménytelennek tűnő vitákat is közelebb vihetik a megoldáshoz. Marosvásárhelyi látogatása alkalmával Szijjártó Péter az Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) kialakult helyzetről is egyeztetett az intézmény magyar oktatóival és az RMDSZ vezetőivel.
Az ezt követő sajtóértekezleten közölte: ahogyan egy pragmatikus, kisebbségi jogokat tiszteletben tartó megállapodás lehetővé tette, hogy a római katolikus magyar diákok ismét saját iskolájukban tanulhassanak Marosvásárhelyen, úgy a felsőoktatásban is elérhető a román törvényeket tiszteletben tartó megoldás, és a már megalakult angol kar mintájára az önálló magyar kar is létrejöhet a MOGYTTE-n.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország büszke az Erdélyben élő magyar közösségre, erőforrásként tekint rá a magyar-román kapcsolatok fejlesztése tekintetében is, és úgy értékelte, a magyar közösség szülőföldjén való boldogulása Románia sikeréhez is hozzájárul. A közös sikertörténetek között említette az idén 25 milliárd forint támogatásban részesülő erdélyi gadaságfejlesztő programot, amelynek keretében a magyar kormány 520 vállalkozást támogatott, jelenleg pedig 490 pályázat elbírálása zajlik.
Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette, hogy Magyarország mindent megtett azért, hogy a Fekete-tengeri lelőhelyekről kitermelendő romániai forrásokból földgázt vásárolhasson: magyar cégek kötötték le a két ország közötti interkonnektor kapacitásának jelentős részét, magyar oldalon az infrastruktúra készen áll. Abba viszont nem szólhat bele, hogy Románia milyen szabályozásokat fogad el az energiaszektorban, csak jelezni tudja az érintett osztrák és amerikai cégek felé, hogy a termelés megkezdésében érdekelt.
Abba viszont nem szólhat bele, hogy Románia milyen szabályozásokat fogad el az energiaszektorban, csak jelezni tudja az érintett osztrák és amerikai cégek felé, hogy a termelés megkezdésében érdekelt.
A sajtóértekezleten Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a magyar külügyminiszterrel egyeztetett az európai parlamenti választásokról, hiszen közös érdek, hogy a kárpát-medencei magyarság erős képviseletet küldjön Strasbourgba. Kitért az Európai Néppártban zajló vitára is, úgy értékelve, hogy a néppárt saját magának árt, ha legerősebb tagpártját, a Fideszt kizárja.
„Nem lehet ököllel rendet teremteni. A választási kampányban ez a megosztás az ellenfeleinket segíti. Az az érdekünk, hogy az EU-ban a reformok ritmusát, azok irányát a kereszténydemokrata nagy politikai család diktálja. Miközben veszekszünk, a szocialisták már bontják, vagy legalábbis hűtik a pezsgőt” – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint a néppártnak meg kell nyernie az EP-választást, amihez az erdélyi magyarok voksaira is szükség van, belső vitáit pedig ráér a választások után lefolytatni.
