Az Európai Bizottság mindenkori elnöke 2010 óta tart évértékelő beszédet az Európai Parlamentben. A tavaly évvégén hivatalba lépett Ursula von der Leyen ma reggel ezt első alkalommal tette meg – a járvány és az instabil geopolitikai helyzet miatt a felszólalását kiemelt figyelem övezte. A magyar EP-képviselők várakozásairól itt írtunk.
Az elnöknő beszédét – a papírformának megfelelően – az elmúlt hat hónap legégetőbb kihívásának, a koronavírus felemlegetésével kezdte, és rögtön köszönetet mondott az összes egészségügyi dolgozónak, aki a frontvonalban védte az európaiakat. „A történeteik sokat elárulnak arról, hogy milyen állapotban van az uniónk.”
– hangoztatta Ursula von der Leyen, aki szerint a koronavírus uralta törékeny világot már mindenki maga mögött akarja tudni. Szerinte ehhez az uniós intézmények adnak majd segítséget, nevezetesen az Európai Unió helyreállítási eszköze, a Következő Generációs EU csomag. „Megvan a tervünk, megvan a befektetés, ideje munkához látni!” – mondta. Az Európai Bizottság jövőbeli elképzeléseiről szólva kijelentette, hogy a testület munkaprogramjáról szerdán levélben tájékoztatta az Európai Parlament elnökét és a német EU-elnökséget is. Az egészségpolitikai nehézségek, az uniós kompetencia hiánya miatt egy erős egészségügyi unió kialakítását helyezte kilátásba, amelynek keretében az EU tudatosan felmérné a rendelkezésre álló eszközöket, valamint létrehozna egy orvosbiológiai ügynökséget a stratégiai tervezés megkönnyítése érdekében. Von der Leyen meghirdetett továbbá egy globális egészségügyi konferenciát, amelyet jövőre, a G20 országcsoport olasz elnökségének égisze alatt tartanak majd Olaszországban.
Ursula von der Leyen első évértékelő beszéde az Európai Parlament brüsszeli épületében.
Fotó: Daina Le Lardic / Európai Parlament
Uniós stratégia jön Schengen jövőjéről, gigantikus pénzek jutnak majd a digitalizációra is
A bizottság gazdaságpolitikájáról szólva elmondta: kiemelt cél, hogy az európai állásokat védjék, ennek keretében az EU SURE nevű válságkezelő programja tizenhat tagállamban kilencven milliárd eurót juttat kis- és középméretű vállalkozásoknak. Éltette a többéves költségvetést, illetve az uniós mentőcsomagot, amelyről a tagállamok az egymással szembeni szolidaritás jeleként egyeztek meg. Von der Leyen szerint az euróba vetett bizalom sem volt még mélyebb. Egyúttal kijelentette:
az Európai Bizottság a belső piac zavartalan működésének biztosítása miatt hamarosan stratégiát fogad el Schengen jövőjéről.
A brüsszeli testület irányadó kezdeményezései a klímapolitikát és a digitalizációt érintik, ennek megfelelően az elnök megismételte a korábban kijelölt célt, miszerint 2050-re klímasemlegessé kell tenni a kontinenst. Elmondása szerint
a 750 milliárd eurós mentőalap 37 százalékából fognak majd zöldprojekteket támogatni.
Az igazságos átmenet érdekében pedig kiemelt segítség jut azoknak az országoknak, amelyek a klímabarát gazdaságok kialakításában jelenleg még hátrébb vannak. A klímavédelemmel egyetemben a digitalizációra is vaskos összegek jutnak majd, hiszen a vírushelyzet bizonyította, mekkora szükség van a fejlett információs technológiára.
„Ez lesz Európa digitális évtizede” – ígérte Von der Leyen, bejelentve, hogy az európai állampolgárok hamarosan biztonságos e-identitást kapnak, a bizottság pedig nyolcmilliárd eurót különít el a szuperszámítógépek új generációjának kialakítására.
A Következő Generációs EU-csomag forrásainak összesen húsz százaléka jut majd digitalizációt segítő célokra, közölte a bizottsági elnök.
Ursula von der Leyen az uniós bizottság munkaprogramját ismerteti az Európai Parlamentben.
Fotó: Daina Le Lardic / Európai Parlament
Migráció · Jövő héten jön az emberséges, de szigorú bizottsági stratégia
Ursula von der Leyen a migrációs javaslatcsomagról szólva emlékeztetett a 2015-ös válságra, amely szerinte még ma is érzékelhető törésvonalakat húzott a tagállamok közé.
Szerinte mindenkinek kompromisszumképesnek kell majd lennie a jövő héten bemutatásra kerülő migrációs kezdeményezéssel kapcsolatban, amely egyszerre lesz emberséges, de szigorú.
„Biztosítjuk, hogy szorosabb legyen a kapocs a menedékjog és a kitoloncolások között” – ígérte, azt is hozzátéve: a külső határok védelme, a harmadik országokkal való szoros kapcsolat, és az embercsempészek elleni harc lesznek a javaslat sarokkövei. Szerinte bőven lesz idő a jövő heti javaslat megvitatására.
Az elnök nem beszélt befogadási kötelezettségről, de valamennyi EU-országtól tisztességes felelősségvállalást kért a bevándorlás terén.
Ursula von der Leyen nem tette tisztába a jogállamisági kérdést
Az Európai Bizottság kulcsfontosságúnak tartja a jogállamiság követelményét, ennek lesz lenyomata a hónap végén esedékes jogállamisági jelentéscsomag, mondta Brüsszelben az elnök. A többéves költségvetéssel és az uniós mentőalappal kapcsolatban is fontos, hogy a korrupció, pénzügyi visszaélések és egyéb összeférhetetlenségek mellőzésével kerüljenek felhasználásra a kifizetett összegek – fogalmazott, azonban nem részletezte, hogy ez pontosan mit is jelent.
A balliberális EP-frakciók nem voltak elégedettek Von der Leyen jogállamisággal kapcsolatos mondataival, azok ugyanis most sem vontak kristálytiszta párhuzamot a jogállamiság és az uniós kifizetések közé.
A vitában Michael Roth német külügyi államtitkár, a német EU-elnökség képviselője viszont azon a véleményen volt, hogy a bizottságnak jogállamisági feltételrendszert kell foganatosítania – ehhez a szociáldemokrata politikus segítséget is ajánlott.
Von der Leyen az alapvető jogok kérdésében éles kritikát fogalmazott meg Lengyelország irányába: szerinte az emberi méltóságot sérti az LMBT-mentes övezetek megléte. Bejelentette azt is, hogy
hamarosan uniós rasszizmus-ellenes koordinátort neveznek ki, illetve az Európai Bizottság kezdeményezni fogja, hogy az uniós jogszabályokban szélesítsék a gyűlölet-bűncselekmények fogalmát.
Állótaps a bizottsági elnöknek.
Fotó: Daina LE LARDIC / Európai Parlament
Az elnök kímélte Kínát és az USA-t, de Boris Johnsonnak kemény bírálat jutott
Ursula von der Leyen közel egyórás beszédének hangsúlyos része volt az európai külpolitika: erről szólva sorsközösséget vállalt Belarusszal, szerinte a keleti partnerséghez tartozó országnak szabadon és tisztességes keretek között kell döntenie a jövőéről. Az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij megmérgezését keményen bírálta és
beharangozta az európai Magnitsky törvényt.
A bizottsági elnök szerint, bár Brüsszelben nem mindig értenek egyet a Fehér Ház döntéseivel, az Egyesült Államokra szoros és stratégiai partnerként tekintenek, emiatt – a novemberi elnökválasztás eredményétől függetlenül –
újragondolják a transzatlanti kapcsolatokat.
Az Egyesült Királyságról nem sok jó szót ejtett az elnöknő, és
keményen bírálta, hogy a szigetország a három év munkájának eredményeként aláírt kilépési megállapodás egyoldalú átértelmezésére készül. Szerinte ez nemcsak jogi, hanem morális kérdés is.
Von der Leyen a Kínával fennálló kapcsolatot nagyon fontosnak, ugyanakkor állandó kihívást jelentőnek nevezte. „Nem kétség, hogy más-más kormányzati és társadalmi modelleket hirdetünk” – szögezte le, hozzátéve: vannak közös érdekkörök is, ilyenek például a klímavédelem és a kereskedelem.
