Taskent már csak Kínában bízik

Üzbegisztán határozott és egyben kemény lépéseket tesz a Covid–19 terjedésének megállítá­sáért. Az ország a drasztikus korlátozások mellett folyamatosan tájékoztatja a lakosságot, és ezzel a transzparens hozzáállással példát mutat a közép-ázsiai régióban: a kormány egy folyamatosan frissülő ­Telegram csatornát indított, amelynek már 1,2 millió feliratkozója van. Taskent két szomszédja, a világ egyik legzártabb országának számító Türkmenisztán és a hozzá hasonlóan autokratikus berendezkedésű Tádzsikisztán hivatalosan egyetlen megbetegedést sem jelentett, sőt az előbbiben még a koronavírus szó említését is betiltották. Vlagyimir Paramonov Üzbegisztánban élő biztonságpolitikai elemző, a ­Ceasia.ru projekt vezetője szerint a helyzet rendkívül súlyos gazdasági következményekkel jár majd az egész térségre, és már csak Kína segítségében bízhatnak.

Az üzbég média mindenről beszámol Fotó: Europress/AFP

A koronavírus-járvány a világ többi részéhez képest megkésve érte el Üzbegisztánt: az első megbetegedést március 15-én regisztrálták egy Franciaországból hazatérő üzbég nőnél. Azóta a fertőzöttek száma 298 főre ugrott, és a kormány drasztikus lépéseket tett a járvány megfékezéséért. Már az első jelentett eset napján felfüggesztették az oktatási intézmények működését, betiltották a tömegrendezvényeket és bezárásra kötelezték az éttermeket, piaco­kat és kereskedelmi üzleteket. Március ­24-től az ország befelé és kifelé is lezárta a határait, és regionális közlekedési korlátozásokat is bevezetett. A 32 milliós államban jelenleg több mint 144 ezer ember tartózkodik hatósági karantén alatt. A televízióban folyamatosan vetítik a járványveszélyről szóló tájékoztatást, a városokban cirkáló rendőrautók pedig hangosbemondókból figyelmeztetik a lakosságot.

– Már-már túl sok a vírusról szóló információ, amely ebben a formában pánikot kelthet – érte el a Magyar Nemzet Üzbegisztánban Vlagyimir Paramonov biztonságpolitikai elemzőt. – Meg kell találni azt az arany középutat, amelyen pánikkeltés nélkül tájékoztathatunk. Azt látni kell, hogy erre a helyzetre a régió egyetlen országa sem volt felkészülve, így elindultunk azon az úton, amikor inkább túlbecsüljük a problémát, mintsem alábecsülnénk azt – tette hozzá.

Az üzbég média mindenről beszámol
Fotó: Europress/AFP

Taskentet az elmúlt hetekben lezárták, és az üzbég fővárosba csak az élelmiszer-ellátáshoz szükséges járművek léphetnek be és ki. Április 1-jétől a 65 év felettiek mozgását korlátozták, majd hétfőtől teljes kijárási tilalmat rendeltek el, a lakossági élelmiszer-felhalmozást és nagy felvásárlásokat pedig akár kilencezer dolláros pénzbírsággal vagy három év börtönnel is büntethetik. Jelenleg nagy erőkkel konténerekből építenek ideiglenes kórházakat, valamint szanatóriumokat alakítanak át a betegek fogadására.

Az üzbegisztáni politikai kurzus meredek fordulatot vett az ország korábbi vezetője, Islom Karimov 2016-os halála után: az új elnök, a kinevezésekor 59 éves Savkat Mirzijojev mérsékelt liberalizációba kezdett, az ország kilépett a regionális izolációjából és lassan elindult a demokratizáció útján. A közép-ázsiai térség többi országa változó módon áll hozzá a koronavírus kezeléséhez: az autoriter berendezkedésű Tádzsi­kisztán és Türkmenisztán tagadja, hogy a vírus bejutott volna az országaikba, annak ellenére, hogy az előbbi Kínával, az utóbbi pedig a jelenleg 55 ezer megbetegedésnél tartó Iránnal határos. Kazahsztán pont ellenkezőleg, Taskenthez hasonlóan drasztikusan próbál fellépni a járvány terjedése ellen, és újabban az orvosi eszközök mellett több élelmiszercsoport kivitelét is megtiltotta az országból.

– Egész Közép-Ázsia a kazah búzától függ – mondta Paramonov, figyelmeztetve, hogy eddig betiltották többek között a liszt és az étolaj kivitelét, és ha a búzaexportot is leállítják, az komolyan érintheti az élelmiszer-ellátásukat. Paramonov szerint ha vége a járványnak, az egész közép-ázsiai térségre egy mélyreható, gazdasági és társadalmi válság vár. Ebben a helyzetben már csak Pekingben bízhatnak: Kína lehet az a mentőöv, amelybe a térség országai belekapaszkodhatnak a túlélésért folytatott küzdelemben. 2009-ben, a világgazdasági válság idején ezt már átélték – akkor a közép-ázsiai országok húszmilliárd dollárt kaptak Kínától. A helyzet 2020-ra sem változott sokat.

– A koronavírus csak az egyik tényező, amely meghatározza a jelenlegi helyzetet. Az olajárak zuhanása a másik. Ez utóbbi pont a két kulcsfontosságú partnerünket, Kazahsztánt és Oroszországot érinti – mondta a közép-ázsiai szakértő. – Ezekben az országokban különböző becslések szerint két-hárommillió honfitársunk dolgozik, akiket súlyosan érinthet a válság. Oroszország gazdasági jelentősége, az Egyesült Államok és az Európai Unió szerepe is csökken. Közép-Ázsiában úgy látjuk, hogy Kínán kívül senki nem tud segíteni, és így tovább sodródunk a Kína körüli gazdasági keringési pályájára – összegezte a várható következményeket.