Tehetetlen kémek küzdenek a felgyorsult digitalizációval

Gyakorlatilag megfosztja a hírszerzőket hagyományos eszköztáruktól a mindent átható digitalizáció, erről írt egy napokban megjelent tényfeltáró cikk. Az egyre intelligensebb megfigyelőrendszerekkel a kémek nem tudnak mit kezdeni, miközben felértékelődtek az azonosításukhoz szükséges személyes adatok és DNS-minták is.

Mao Ce-tung arcmása Pekingben. Mindenkit figyelnek Fotó: Damir Sagolj Forrás: Reuters

Abu Omart 2003-ban rabolták el Milánóban az olasz hírszerzés, illetve a CIA ügynökei. Az imám felesége egy évvel később kapott telefonhívást Egyiptomból, akkor derült ki, hogy férje a Mubarak-rendszer egyik börtönében raboskodik. A terrorista kapcsolatokkal vádolt Omart kegyetlenül megkínozták, ahogyan később kiderült, alaptalanul. Az olasz rendőrség 2007-ig nyomozott az ügyben, ami során 23 amerikai hírszerzőt tartóztattak le, közöttük a CIA milánói állomásának vezetőjét is. Ebből a nyomozati anyagból vált világossá az amerikai hírszerzés számára, hogy gyakorlatuk mennyire sérülékeny: ügynökeik digitális lábnyomokat hagynak hátra, ami alapján könnyen azonosíthatóvá válnak.

Ezt a Yahoo News hírportálon megjelent tényfeltáró cikk mutatja be: az íráshoz negyven egykori és jelenleg is szolgálatban álló amerikai és nyugati hírszerzővel készítettek interjúkat. A szerzők a nyugati hírszerzők vezetői­nek egy 2019-es találkozójáról is beszámolnak, amin a digitális kor okozta kihívások voltak terítéken. Továbbra sincs megnyugtató válasz arra, hogy a mindent átszövő digitalizáció korában hogyan lehet titokban, hamis személyazonossággal egy idegen országban információt szerezni.

Mao Ce-tung arcmása Pekingben. Mindenkit figyelnek
Fotó: Reuters

A cikkben megszólaló CIA-ügynökök szerint Szingapúr eszmélt elsőként. A délkelet-ázsiai városállamban már a 2000-es évek elejétől olyan kormányzati adatbázist dolgoztak ki, ami az országba lépés után képes nyomon követni a látogatót: a taxiktól a szállodai recepció­kig minden csatlakozik a kormányzati adatbázishoz. De már a világ legtöbb fejlett városában utcai térfigyelő kamerák, ujjlenyomatvételhez, retinaszkenneléshez kötött repülőtéri beléptetés és egyre több helyen intelligens megfigyelőrendszerek keserítik meg a kémek munkáját. – Jelenleg harminc olyan ország van, ahol a CIA tisztjeit felesleges fizikai követéssel szemmel tartani. A digitális rendszereken keresztül ez megoldható – állítja a Yahoo News cikkében a CIA tudományos részlegének alelnöke.

A technológiában ráadásul a nagy rivális, Kína vezet. A sajtóban totális megfigyelőállamként leírt, jelenleg is fejlesztés alatt álló rendszer a térfigyelő kamerákon és az interneten is megfigyeli és pontozza az állampolgárok viselkedését. Ahogyan a Modern Diplomacy héten megjelent cikkében írják, a rendszer egyes elemeit külföldön is egyre nagyobb sikerrel értékesítik. A fedésben érkező ügynökök leleplezéséhez azonban mindenekelőtt személyes adatok kellenek, ezeknek megszerzésére jelentős erőforrásokat fordítanak a hírszerzőszolgálatok. Kínai hekkerek 2014-ben 22 millió amerikai közalkalmazott aktáját lopták el, de magánvállalatok, hotelek, repülőterek adatbázisait is támadják állami és magánszolgálatok. Veszélyesek a napjainkban divatos DNS-tesztek is, nem véletlenül figyelmeztették az amerikai katonai és titkosszolgálatok az állományukat, hogy még családtagjaik se vegyenek igénybe ilyen szolgáltatást.

Német aggályok

A Kínába utazó turistákat, üzletembereket figyelmezteti a német alkotmányvédelmi hivatal, a BfV. A Handelsblatt lap hírportálja tavaly év végén számolt be arról, hogy a BfV szerint a német állampolgároknak nem tanácsos telefonjukat és laptopjukat magukkal vinni Kínába, azokat ugyanis nagy eséllyel kémprogramok, más vírusok fertőzik meg. A német t3n informatikai magazin ezzel kapcsolatban pedig megjegyzi, a kínai hatóságok alaposan figyelik a mobiladat-forgalmat, és nagy kockázatot jelentenek Kínában a nyilvános internetes wifipontok is. (MN)