Teljes értékű háborúként értékeli a konfliktust Örményország

Több ezer katonai áldozata lehet az örmény félnek Baku szerint. Jereván fordítva látja a helyzetet.

Hegyi-Karabah, 2020. szeptember 30. Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütõ örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erõk közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan Fotó: Sipan Gyulumyan

Nem csitul a vasárnap Örményország és Azerbajdzsán között kirobbant katonai konfliktus. Azerbajdzsán szerda reggeli jelentése szerint a másik fél vesztesége kétezer-háromszáz katonát tesz ki a sebesülteket is beleértve. Emellett százharminc örmény tank, legalább kétszáz tüzérségi löveg és 25 rakétavédelmi rendszer megsemmisítéséről adtak hírt. Örményország az azeri bejelentésre a következővel kontrázott: szerintük a saját veszteségeiket írják az örmények számlájára. Jereván szerint a helyzet fordított: az azeri katonaság kétezer katonát veszít a harcokban minden egyes nap. A nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság 81 halálos áldozatot és százhúsz sebesültet jelentett a maga oldaláról.

Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én.
Fotó: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan

Mindez nagyon jól jelzi, hogy mennyire nem tudunk semmit a vasárnap Örményország és Azerbajdzsán között kirobbant konfliktusról.

A térségben nincsenek nemzetközi békefenntartók, és újságírók is csak elvétve. Azerbajdzsán déli részén napok óta nem érhető el az internet. Ráadásul a harcok a hegyekben dúlnak, ami szintén nem segíti az információáramlást. Ezek után mindkét fél mondhat bármit, hiteles információink jobb esetben is csak napokkal vagy hetekkel később lesznek.

Például még mindig nem tisztázott, hogyan kezdődött a konfliktus, ki tehető felelőssé a háborúskodás kiújulásáért, amelyben mindkét fél a másikat vádolja. Nem tudni a pontos áldozatok számát sem: Baku például vasárnap óta nem hozta nyilvánosságra a saját veszteségeiről szóló adatokat. Örményország kedd délutáni bejelentése szerint egy török F–16-os vadászgép örmény területek felett lőtt le egy örmény Szu–25-ös vadászgépet, a pilóta életét vesztette.

Az ügy így akár sokkal komolyabb, nemzetközi síkra is átterelődhetne (főleg ha hozzávesszük azt, hogy Törökország a NATO tagja), ám mind Ankara, mind Baku tagadta a történteket.

Örményország miniszterelnöke, Nikol Pasinjan kedden – az elmúlt napokban immár a második alkalommal – telefonon hívta fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Oroszország Jereván legközelebbi szövetségesének számít, és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében betöltött tagsága miatt, amennyiben katonai agresszió érné az országot, Moszkvának segítenie kell. Pasinjan szerint a telefonbeszélgetés alatt ugyanakkor orosz katonai segítség nem jött szóba, Moszkva a konfliktus békés rendezését helyezi előtérbe.

Azerbajdzsán és Örményország vezetője, Ilham Alijev és Nikol Pasinjan az orosz állami televízió kedd esti adásában fejtették ki a véleményüket a helyzetről. Egymás közti párbeszéd ugyanakkor nem jött létre: előbb Alijev beszélgetett közel fél órát a műsorvezetőkkel, majd Pasinjan mondta el a saját álláspontját. Alijev szerint a konfliktust Örményország nehéztüzérsége kezdte, amely tűz alá vette a határ menti azeri településeket, és 11 polgári áldozatot szedett. Szerinte szándékos provokáció volt, hogy ezzel tereljék el Örményország belső problémáiról a figyelmet, amire Baku kénytelen volt reagálni. Az azeri álláspont szerint Pasinjan szándékosan kerüli a tárgyalásokat a Karabah ügyében, hogy megőrizzék a közel harminc éve tartó status quót, ebbe az azeriek azonban nem fognak beletörődni, mert ezek Azerbajdzsán területei.

Nikol Pasinjan szerint Azerbajdzsán egy jól megtervezett katonai agressziót indított vasárnap a Hegyi-Karabah ellen, amit korábban azeri–török hadgyakorlatok során teszteltek. Szerinte mindez abból is látszik, hogy a katonai hadműveleteket tapasztalt török tisztek irányítják, Törökország szíriai zsoldosokat toboroz és küld Azerbajdzsánba, a harctérre. Az örmény vezető szerint kedden Baku már Örményország területén lévő településeket is bombázott, aminek civil áldozatai is lettek. A kirobbant konfliktust teljes értékű háborúként értékelik, amelyet az örmény nép ellen hirdettek meg, ezért a nemzetközi közösséghez szól, hogy állítsák meg, és ítéljék el Azerbajdzsán és Törökország agresszióját, mondta Pasinjan.