A svéd migrációs hivatal adatai szerint 2015-ben, a migrációs válság csúcsán mintegy 162 500-an kértek menedékjogot Svédországban. Közülük egyébként 18 ezernél is többen már megkapták azóta a svéd állampolgárságot – ezzel együtt pedig uniósat is, tehát szabadon mozoghatnak az Európai Unión belül.
A 2015-ben érkezett migránsok közül körülbelül 98 ezren kaptak ideiglenes vagy végleges tartózkodási engedélyt, és így ott maradhattak az országban, 31 ezren viszont továbbálltak.
Így maradt még 33 ezernél is több migráns, akik úgy élnek Svédországban, hogy arra semmilyen engedélyük nincs. Közülük nyolcezren vannak azok, akiknél már folyamatban van a menedékkérelemről való döntés. Mintegy tízezren azonban papírok és engedély nélkül élnek Svédországban, 14 ezren pedig jóformán eltűntek – a svéd hatóságoknak fogalmuk sincs róla, hogy ezek az emberek hol vannak, derül ki a svéd állami televízió, az SVT cikkéből.
A legtöbb migráns egyébként, aki svéd állampolgárságot kap, általában kiskorú – nekik ugyanis Svédországban csak három évet kell várni erre, sőt a hontalan kiskorúaknak csak kettőt. Ezzel szemben a felnőtteknek már legalább öt év szükséges, mielőtt megkapják az állampolgárságot, vagy négy, ha hontalanok.
Hasonló kép bontakozik ki Nagy-Britanniában is. Ott az állami számvevőszék (National Audit Office, NAO) kért adatokat júniusban a migránsokra vonatkozóan a brit belügyminisztériumtól, a tárca azonban nem tudott választ adni erre a kérdésre. A Westmonster cikke szerint a belügyminisztériumnak nincs naprakész becslése arról, hogy hány embernek nincs joga az országban maradni.
Mint kiderült, a minisztérium évente 240 ezer és 320 ezer közötti esettel számol, de azt már nem tudja, hogy ez a szám növekszik-e vagy csökken.
Elégedetlenek a tagországok a migrációs javaslattal
Nincs olyan uniós tagállam, amely teljes mértékben elégedett lenne az Európai Bizottság szeptemberben bemutatott migrációs javaslatával – derült ki az uniós belügyminiszterek csütörtöki videókonferenciáját követően. Az uniós bevándorlási reform ügye tovább húzódhat, ugyanis annak jogi részleteit már nem a német, hanem az azt követő portugál EU-elnökség dolgozhatja ki a tagállamokkal közösen.
