Elégedetlenek a tagországok a migrációs javaslattal

Nincs olyan uniós tagállam, amely teljes mértékben elégedett lenne az Európai Bizottság szeptemberben bemutatott migrációs javaslatával – derült ki az uniós belügyminiszterek csütörtöki videókonferenciáját követően. Az uniós bevándorlási reform ügye tovább húzódhat, ugyanis annak jogi részleteit már nem a német, hanem az azt követő portugál EU-elnökség dolgozhatja ki a tagállamokkal közösen.

Mitilíni, 2020. szeptember 22. A tűzvészben megsemmisült Moria migránstábor volt lakói tüntetnek a görögországi Leszbosz szigeténének fővárosában, Mitilíniben 2020. szeptember 11-én. A két nappal korábban leégett Moria táborban, ahol 12 600 ember tartózkodott, rendszeresek voltak a rendbontások, miután a létesítményt koronavírus-fertőzés miatt karantén alá helyezték. A görög hatóságok szerint a tábor lakói okozták a tüzet a koronavírus terjedésétől tartva és az elrendelt karantén elleni tiltakozásul. MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz Fotó: Pétrosz Jannakurisz

Az uniós belügyminiszterek csütörtökön első alkalommal, videókonferencián tárgyalták meg az Európai Bizottság még szeptemberben ismertetett migrációs reformcsomagját. A német EU-elnökség színeiben Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter ismertette a többórás ülés eredményeit. Mint azt mondta, noha a nézetkülönbségek továbbra is fennállnak, a tagállamok tárgyalási alapja igencsak biztató.

– Abban teljes az egyetértés, hogy teljesen új alapokra kell helyezni az európai migrációs politikát

– mondta a bajor politikus, aki szerint a német EU-elnökség célja változatlan: a bizottság javaslata alapján még az év végéig megállapodást akarnak tető alá hozni a tagállamok között a főbb politikai irányvonalakról. Ezután a portugál uniós elnökség feladata lesz, hogy a jogi részletekről is egyezséget érjen el a huszonhetek között. – Optimista vagyok, az akarat megvan a sikerhez – mondta. A javaslatban szereplő „kötelező szolidaritással” kapcsolatosan azt hangsúlyozta: az ülésen minden tagállam védte a saját érdekeit, mégis az volt az érzése, hogy a külső határok védelme, a harmadik országokkal való hatékony együttműködés, illetve a sikeres visszatoloncolások tekintetében érdekegyezség van.

Seehofer egyúttal bejelentette, hogy a kérdés súlya a járványhelyzet ellenére is megkívánja, hogy a belügyminiszterek novemberben és decemberben személyesen egyeztessenek Brüsszelben.

Az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa, Ylva Johansson szintén sikeresnek értékelte az egyeztetést, szerinte az EU-országok egytől egyig hajlandóságot mutattak az alkufolyamat megindítására. A svéd politikus szerint

a csütörtöki migrációs diskurzus legnagyobb részét a visszatoloncolások ügye tette ki. Sokatmondóan elmondta azt is: nem volt olyan tagország, amely teljes mértékben elégedett lett volna a csomaggal.

Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter hivatali fotója
Fotó: Henning Schacht/Német belügyminisztérium

Hátsó ajtón érkező migránskvóta?

A Magyar Nemzet is cikkezett róla korábban, hogy a szeptemberben meghirdetett és az úgynevezett rugalmas, de kötelező szolidaritásra épülő migrációs reformnak vegyes a fogadtatása. A visegrádi országok vezetői alig huszonnégy órával a csomag meghirdetését követően Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél jártak, és a brüsszeli találkozón leszögezték: a kötelező betelepítés minden formáját elutasítják. Akkor Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta:

attól még, hogy átnevezik a kvótát, az kvóta marad.

Az ügyben Ausztria a V4-ek fontos szövetségese. Az osztrák belügyminiszter, Karl Nehammer a Die Weltnek adott csütörtöki interjújában gyakorlatilag megismételte a közép-európai érvet, miszerint a brüsszeli javaslat bizonyos esetekben igenis lehetőséget teremt a menedékkérők kötelező befogadásának elrendelésére.

– Ausztria határozottan elutasítja a menedékkérők kötelező elosztását az EU- tagországokban, miként a hátsó ajtón keresztül érkező illegális migránskvótát is

– fogalmazott a bécsi tárcavezető.