Turcsinov: Megkezdődött az orosz műveletek második hulláma

Erről hétfőn az ukrán államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov beszélt.

Közben egyre nőtt az orosz katonai jelenlét a félszigeten. Körbezárták a laktanyákat, sorra foglalták el az ukrán hadihajókat. Azokat az ukrán katonákat, akik önként nem álltak át az új krími vezetés mellé, erőszakkal kényszerítették átállásra. Több magas rangú ukrán katonatisztet ejtettek foglyul. A kijevi vezetés a múlt hónap végén úgy döntött, hogy átmenetileg Ukrajna más területeire vezényli az esküjükhöz hű maradt ukrán katonákat a Krímből. Hétfőn a Krímben egy orosz katona agyonlőtt egy elutazni készülő ukrán tisztet.

Az Európa Tanács (ET) a párbeszéd természetes fóruma a mostani ukrán–orosz válság ügyében, hiszen olyan összeurópai szervezetről van szó, amelynek tagja a válságban érintett valamennyi fél – hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hétfőn Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésének aznap kezdődött tavaszi ülésszakán.

Az orosz külügyi tárca továbbra is levelek kötegeit kapja ukrajnai lakosoktól, akik jogaik megvédését kérik Moszkvától – jelentette ki a külügyi tárca egyik vezetője szombaton.

Nem tanácsolja az ukrán állami turisztikai ügynökség az ukránoknak, hogy a Krímbe utazzanak üdülni a félsziget orosz megszállása miatt.

A péntekig tartó ülésszak végleges napirendjének elfogadásakor a képviselők úgy döntöttek, hogy rendkívüli vitát tartanak szerda délután az ukrajnai demokratikus intézmények fenyegetettségéről, majd megvitatják csütörtökön azt az indítványt, amely az orosz ET-delegáció mandátumának felülvizsgálatára, illetve az oroszok szavazati jogának a felfüggesztésére irányul a Krím orosz bekebelezése miatt.

A parlamenti közgyűlési ülésszak nyitó napján az ET úgynevezett miniszteri bizottságának soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria külügyminisztere hangsúlyozta, hogy az ET támogatja az új ukrán kormányzatot a jogállamiságot szolgáló reformok megvalósításában, a kisebbségek védelmében és a választások előkészítésében. Az ET miniszteri szintű éves tanácskozását idén májusban Bécsben rendezik meg.

Kurz egyébként – a miniszteri bizottság elnökeként – már a hét végén közölte: a Kijevben járt ET-küldöttség azt állapította meg, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint nincs közvetlen veszély, nem indokolt az „akut aggodalom” az ukrajnai kisebbségek helyzetét illetően. Annak a veszélye azonban – tette hozzá – nem múlt el, hogy politikai célok szolgálatába állíthatják a kisebbségek ügyét. Az ET szakértői azt javasolják, hogy a kisebbségi ügyeket érintő jövőbeli jogszabály-változtatások – így például a nyelvtörvény módosítása – esetén az érintett lakossági csoportokkal összhangban, a nemzetközi szakemberek bevonásával cselekedjenek.

Az ET parlamenti közgyűlési ülésszakának nyitó ülésén – ahol a 47 ET-tagország törvényhozásából érkezett, különböző pártállású képviselők vannak jelen – Anne Brasseur, a közgyűlés elnöke elfogadhatatlannak, a nemzetközi jog súlyos, elítélendő megsértésének minősítette Oroszország krími katonai fellépését.

John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közben arról tárgyalt, hogy 10 napon belül közvetlen tárgyalások kezdődjenek Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvételével. Kerry figyelmeztette orosz partnerét, hogy Washington nagy aggodalommal figyeli a kelet-ukrajnai eseményeket és hogy minden további, Ukrajna destabilizálására irányuló lépés további „költségekkel” jár majd Oroszország számára.