Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Csütörtökön mintegy negyvennyolcmillió ember járulhat az urnákhoz az Egyesült Királyságban, mivel Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában pedig önkormányzati és polgármesteri választásokat is tartanak.
A skót függetlenségpártiak úgy tekintenek a választásra, mint a nemzet történelmének egyik legfontosabb napjára, hiszen ha a Skót Nemzeti Párt (SNP) többséggel alakíthat kormányt, újabb függetlenségi népszavazás kiírását fogja kérni a brit parlamenttől.
Bár a brexit hatására felerősödtek a függetlenségi törekvések, a legutóbbi közvélemény-kutatások pedig alátámasztják, hogy az állampolgárokat még mindig megosztja az Egyesült Királyságból való kiválás kérdése. A Savanta ComRes piackutató legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy
a skót parlamenti választáshoz közeledve alábbhagyott az elszakadási szándék: az állampolgárok 54 százaléka jelenleg a bennmaradásra voksolna.
A felmérés arra is rávilágít, hogy az SNP a mostani választáson az eddigi legrosszabb eredményét érheti el 2007 óta, vagyis azóta, hogy a párt először került hatalomra. A közvélemény-kutatás alapján a kormánypárt mindössze 59 parlamenti helyet szerezhet a 129-ből, ami nem elég a többséghez. A Skót Zöldpárttal együtt viszont még ebben az esetben is többségben lehetnek a függetlenségpártiak a skót parlamentben.
Egedy Gergely elmondta: a skót függetlenségi mozgalom visszaesésében a legerősebb ok az SNP-n belüli súlyos szakadás, ami odáig vezetett, hogy a párt előző vezetője, Alex Salmond megalapította Alba nevű saját pártját.
Az NKE tanára hozzátette: a szigetország sikeres oltási kampánya szintén a bennmaradás felé fordítja az embereket.
– Az oltás Skóciában is nagyon szép eredményeket hozott, tehát azt gondolom, hogy ez is az egység malmára hajtja a vizet
– közölte.
Még ha többséget is szerez az SNP, közel sem biztos, hogy járható lesz a párt által kikövezett út a függetlenségig. Boris Johnson brit miniszterelnök már többször hangsúlyozta, hogy el fogja utasítani a népszavazás kiírását, mivel szerinte a kérdést már hét évvel ezelőtt lezárták, és a következő referendumra nem kerülhet sor a 2050-es évekig.
– A brit kormányfő döntése politikai állóháborút von majd maga után a skót és a brit parlament között, hiszen ez utóbbinak áll hatalmában kiírnia a népszavazást
– jelentette ki James Mitchell, az Edinburgh-i Egyetem politikatudomány-professzora. Nicola Sturgeon skót első miniszter ugyanis ragaszkodik elképzeléséhez, miszerint a parlamenti többség megszerzésével új törvényt fogadtat el arról, hogy 2023-ig megrendezzék az országban a népszavazást. Ha ennek a törvénynek ellentmond a brit parlament, az első miniszter készen áll bíróság elé vinni az ügyet.
– Sturgeon azonban azt is egyértelművé tette: nem akar egy olyanfajta megoldást – amivel a katalánok is próbálkoznak –, hogy a fennálló törvények ellenére is kezdeményezik a népszavazást
– magyarázta Egedy Gergely.
Míg az SNP-nek hozhat meglepetéseket a parlamenti választás, London polgármesterének aligha kell tartania attól, hogy számára kedvezőtlenül alakulna a csütörtöki voksolás.
A legutóbbi felmérések szerint a pakisztáni származású, muszlim vallású Sadiq Khan idén is elsöprő győzelmet arathat a polgármester-választáson.
Az Opinium közvélemény-kutató cég legutóbbi felméréséből kiderül, hogy a londoniak 48 százaléka szavazna a munkáspárti polgármesterre, míg Shaun Bailey, a Konzervatív Párt jelöltjének a támogatottsága mindössze 29 százalékos.
Az évek óta erősödő tendencia, hogy a brit fővárosban népszerűbb a Munkáspárt, mint a kormányzó Konzervatív Párt, London multikulturalizmusát tükrözi.
A 2011-es népszámlálás rámutatott, hogy a brit főváros Anglia legsokszínűbb területe: a cenzus szerint a lakosok hatvan százaléka fehér, s csupán 44 százaléka fehér brit. A népszámlálás évében a londoni népesség 18,5 százalékát az ázsiaiak, 13,3 százalékát a fekete bőrűek, öt százalékát pedig a vegyes etnikumúak alkották.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Orbán Viktor elindítja a Fidesz kampányát - élőben az Origón
Bugyi nélkül fotózták a Magyarok Világszépe királynőjét
Most jött: áll az egész autópálya Budapest felé, nagy a baj
Ukrajna bukásával Magyarország is veszélybe kerülhet egy amerikai elemzés szerint
Meglepő döntést hozott Kis Grófo testvére a szolnoki luxusházzal kapcsolatban
Történelmi eső mosta le a térképről Dubajt
Brutális bírságot kapott az RTL Klub
Az olaszok plusz BL-helye már biztos, a másodikra a németek a befutók
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Klopp egy játékost emleget, ő lehetett volna a siker kulcsa?
Oroszország válaszolt az amerikai ukrán segélycsomagra
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen fejti ki véleményét, mutatja be terveit arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra.
India a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága.
A NATO jövőjéről és az orosz–ukrán háborúról beszélgetett a Magyar Atlanti Tanács, elnöke, alelnökei és főtitkára.
Több mint kétszáz művész érkezik.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
A túrázók medvére gyanakodtak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
