A brit külügyminiszter szerint az Európai Unió hajlandó lenne újratárgyalni az Egyesült Királyság kilépéséről szóló csomagot, mivel Brüsszelben „meg akarják oldani a problémát”, különösen ami az ír-északír határellenőrzés kérdését illeti.
Jeremy Hunt – egyike annak a hat konzervatív politikusnak, aki még talpon maradt a kormánypárt vezetéséért, ezzel a kormány éléről távozó Theresa May utódlásáért indult versenyben – erről a BBC brit televízió tegnapi politikai magazinműsorában beszélt.
Hunt optimista nyilatkozata ellentmond az Európai Bizottság korábbi, többszöri kijelentésének, amely szerint nem lehetséges a már lezárt megállapodás újranyitása. Arra a kérdésre, hogy Emmanuel Macron francia elnök vagy Angela Merkel német kancellár kifejezte-e neki valaha is készségét a kilépési megállapodás újbóli megnyitására, a brit külügyminiszter úgy fogalmazott: a két vezető politikus hajlandó lenne „szemügyre venni a csomag egészét”.
Jeremy Hunt szerint ezzel el lehetne érni, hogy ne legyen szükség az ír–északír határkérdésben problémát okozó tartalékmegoldásra – írja a távirati iroda. Hunt – eltérően a versengést fölényesen vezető Boris Johnson volt külügyminisztertől – nem ragaszkodna a kilépés október 31-i dátumához. Viszont ha semmi esélyt nem látna a megegyezésre, megállapodás nélkül lépne ki.
Optimista tárcavezető: Merkelhez és Macronhoz folyamodna
Fotó: Reuters
Egy másik, ugyancsak sorompóba lépő tory politikus, Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter viszont ragaszkodik ahhoz, hogy ne legyen új tárgyalás, mivel az EU ezt világossá tette. Szerinte a brexitről szóló döntést az állampolgárok közül reprezentatív módon kiválasztott „bíróságra” kellene bízni, s e testület javaslatát kellene a parlament elé terjeszteni.
A pártvezetői posztért szintén induló Dominic Raab volt brexitügyi miniszter ugyanakkor arra figyelmeztetett a The Guardian szerint, hogy „ha október végéig nem lépünk ki, akkor a Konzervatív Párt alaposan benne lesz a slamasztikában”, mivel megrendül a belé vetett közbizalom.
Az ugyancsak versenyben lévő Michael Gove környezetvédelmi miniszter azt ígéri megválasztása esetére, hogy hajlandó lenne hetekkel vagy akár hónapokkal meghosszabbítani a kilépési határidőt egy mindenkinek elfogadható megállapodás elérése érdekében.
Sajid Javid belügyminiszter viszont a kilépési megállapodásra, ezen belül is az ír–északír határellenőrzésről született egyezség szükség szerinti módosítására koncentrál. Ő nem hosszabbítaná meg a határidőt, viszont jelezte, hogy fel kell készülni a megállapodás nélküli brexitre is.
Nehezíti a helyzetet, hogy az EU-val a May kormánya által tavaly novemberben elért brexitmegállapodást és a jövőbeni kapcsolatrendszert vázlatosan körvonalazó politikai nyilatkozatot a londoni alsóház eddig háromszor visszautasította.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas brexittábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt. E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként felszámolt ellenőrzést Írország és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg gyakorlatilag semmiféle fizikai formában nem létező határán, amely a kilépés után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
Vezetőválasztás
Az első frakciószavazáson Boris Johnson végzett az első helyen: a 313 fős tory frakcióból 114-en szavaztak rá.
Hunt a második helyre került 43 szavazattal. Az ez utáni sorrend: Michael Gove 37, Dominic Raab 27, Sajid Javid 23, valamint Rory Stewart 19 vokssal.
A pártvezetői tisztségért eredetileg tízen indultak. Az első fordulóban hárman kiestek, egy jelölt pedig visszalépett, így hatan vesznek részt a holnapi második szavazási körben.
Csak két jelölt maradhat versenyben, és közülük a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg Theresa May utódját a párt és az ország élén.
Ezt a sorrendet tükrözi a legfrissebb közvélemény-kutatás is. Eszerint a brit választók 47 százaléka Boris Johnsont teszi az első helyre, másodikként pedig Jeremy Hunt következik 15 százalékkal.
