Válság tetejébe újabb válság jött

Isteni jel, média keltette pánik vagy komoly fenyegetés – az egyes országok Latin-Amerika-szerte másképpen tekintenek és reagálnak a koronavírus-járványra. Egy dologban azonban osztozik a térség: sem a gazdaság, sem a lakosság nincs felkészülve a kórra.

A collective burial of people that have passed away due to the coronavirus disease (COVID-19), is seen at the Parque Taruma cemetery in Manaus, Brazil April 23, 2020. REUTERS/Bruno Kelly - RC2NAG9I9C7L Fotó: Reuters

Isteni jel a bűnért, hogy a nemzetközi erők uralni akarják az egész bolygót – így értékelte Daniel Ortega nicaraguai elnök a nemzethez intézett beszédében a világon végigsöprő koronavírus-járványt. A 74 éves politikus felbukkanása előtt már híresztelésekre adott okot, hogy egy hónapja nem mutatkozott nyilvánosan, ám kiderült, nemcsak, hogy jó egészségnek örvend, de a fertőzéstől sem fél, és nem hajlandó követni a nemzetközi óvintézkedéseket. – A nicaraguaiak nem hagyták abba a munkát, mert ha ebben az országban leáll a munka, akkor meg is hal – figyelmeztetett a szélsőbaloldali vezető. A hatmilliós közép-amerikai országban így aztán minden a régi kerékvágásban halad, miközben hivatalosan csak 11 koronavírusos megbetegedést tartanak nyilván.

Fotó: Reuters

Ortega nemcsak saját országáról, de az egész térségről is látleletet adott. Latin-Amerikában a népesség tíz százaléka él szélsőséges szegénységben, sokaknak nincs fedél a feje felett, nem táplálkoznak megfelelően, nincs ivóvizük. Becslések szerint a térség munkakorú lakosságának több mint a fele, legalább 140 millió ember dolgozik az úgynevezett informális szektorban, vagyis a fekete- és szürkegazdaságban. Ők az utcai árusok, piaci kofák, akik bármiféle szerződés, nyugdíj- és egészségbiztosítás, szociális védőháló nélkül tengődnek napról napra. A kijárási tilalom számukra egyenlő az egyedüli bevételi forrásuk felszámolásával. A fizikai távolságtartást, a fertőtlenítést lehetetlen megkövetelni az olyan nyomornegyedekben, mint amilyenek a millióknak otthont adó brazil favelák, ahol nincs tiszta víz, csatornázás, és a családok egyetlen szobába zsúfolva élnek.

A térség egésze már évek óta egyébként is komoly gazdasági kihívásokkal küzd, a számítások szerint az alig egy-két százalékosra tervezett GDP-növekedés a járvány hatására recesszióba csap át. Venezuela például már tavaly az összeomlás szélére sodródott, azóta az olajárak csak tovább zuhantak, a koronavírus miatt bevezetett szigorú óvintézkedések pedig újabb csapást mérnek a túlélésért küzdő lakosságra. Egyes – gyakran felelőtlenséggel vádolt – vezetők, mint a jobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro, úgy vélik, a gazdasági következmények súlyosabbak lehetnek, mint maga a járvány. Ezért miközben az ötvenezer feletti megbetegedésnél és hatezer feletti halálozásnál járó ország egészségügyi rendszere túlterhelt, és a futballstadionokat alakítják át kórházakká, az elnök a kijárási tilalom ellen tiltakozó tüntetésen szólalt fel, és a média keltette pánikként értékelte a járványt. A 11 ezer esetet számláló Mexikó baloldali államfője, López Obrador is nyugodt: szavazókat ölelgetve és csecsemőket csókolgatva járja az országot.