Olasz kérésre az idei asztalokra gulyásleves került. Desszertként az Olaszországban nem ismert szaloncukrot és a Cserpes Sajtműhely Trudiját osztották szét, ami szintén rendkívüli finomságnak számít Rómában.
Az olasz főváros központi Trastevere negyedében található szegénykonyhán tömött sorokban várakoztak a magyarok főzte ünnepi ebédre. Eredetileg mintegy ötszáz embert vártak, de sokkal többen voltak: a sorban állók elmondták, a magyarok főznek a legjobban, ezért már várták a vízkereszti ebédet. Végül még az udvaron is asztalt kellett felállítani, de még így sem fért el mindenki.
Magyar László, az ÍzvadÁszok csapatának vezetője az MTI-nek beszámolt arról, hogy az idén is mindent Magyarországról szállítottak Rómába a 40 kilogramm marhahústól a 15 kilogramm hagymán át egészen a nyolcvan literes lábasokig.
Hangsúlyozta, az ÍzvadÁszok továbbra is missziójuknak tartják a rászorulók segítését. A Szent Egyed közösséggel kialakított együttműködés keretében immáron hagyománnyá vált, hogy december 24-én Kapuváron, 25-én a közösség budapesti templomában rendezett ünnepi ebédet készítik el, majd vízkeresztkor már a Vatikánnal szomszédos konyhán főznek szeretetebédet. Magyar Lászlóné Pócza Katalin a hatalmas, szintén Magyarországról hozott fehérkenyeret szeletelte fel, ami az ebédvendégek szerint szintén nagyon finom volt.
Hámori György kapuvári polgármester elmondta, hogy az ÍzvadÁszok mögött a város egésze felsorakozik, amikor segítésről van szó. Kiemelte az önkormányzat támogatását, valamint a kapuvári vállalkozók nyújtotta segítséget, akik ingyen adják a pirospaprikát, a főzéshez használt vizet, a kenyeret és a savanyúságot is. Kifejtette, a már hatodik alkalommal megrendezett római jótékonysági szolgálat közösséget teremtett: 2015-ben egy asztalnál elfért a támogatók száma, azóta azonban megszámlálni is nehéz, hányan igyekeznek segíteni.
A polgármester kiemelte, hogy az adventi időszakban indult el az ÍzvadÁszok és a város a Szeretet szigete nevű kezdeményezése, amellyel tartós élelmiszereket gyűjtenek az erre rászorulóknak. A szekrény pedig, ahol az élelmiszert névtelenül ott lehet hagyni, sohasem üres.
Marco Sala, a római Szent Egyed közösség egyik vezetője kifejtette, hogy a magyarok már megszokott vízkereszti érkezése nem jelképes, hanem nagyon is konkrét és jelentős segítségnek számít, hiszen ízletes ünnepi étel kerül a római szegények asztalára minden január 6-án. – A rászorulóknak nyújtott segítség, a közös ebéd is hozzájárul egy összetartóbb Európa megépítéséhez. A magyarok ráadásul jól főznek, nagyon finom ételt készítenek és az a tudat, hogy magyar barátaink több mint ezer kilométert megtesznek csak azért, hogy ünnepet hozzanak a hideg téli napokban a római utcákon élők életébe, önmagában vigasz – jelentette ki Marco Sala. A menza falára kartonlapra írt felirat hirdette, hogy az ebédvendégek köszönik a magyarok segítségét.
A Szent Egyed közösség 1988 óta működő trasteverei konyháján napi ezer ételadagot osztanak szét. A rászorulók 75 százaléka a római utcákon élő külföldi.
