Eötvös művében nem is drámaiság a legerősebb, hanem van benne valamilyen éteri lebegés, finomra hangolás, ami engem egyből megfogott. A lelkek tévelygéséről szól a darab, ezek a lelkek keresik az utat, hogy mikor mehetnek el nyugodtan. A köztes állapotot járjuk körül, amikor a test már nem él, de a lélek még nem talált kiutat – magyarázta Kulcsár Noémi.
Mint mondta, monológokban gondolkodnak. Megjelennek az emberi problémák, a démonok, így talán egyfajta menekülés vagy keresés összekötheti a kettő darabot. Kiemelte, hogy az első része az estének úgy, mint felkészítő a második részére, hiszen próbálják humorosan, groteszken megközelíteni a témát.
Borítókép: Requiem (Fotó: Andrea Merlo)
