A nemrég előkerült, hét nőalakot ábrázoló, kartonra szénnel készített mű közvetlen előzménye Barcsay Jenő 1949-ben készített – de csak 1957-ben kiállított – Asszonyok című rajza, és miként Fehér Ildikó művészettörténész elmondta, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen máig látható mozaikjának a terve is egyben. Utóbbit Csákvári Nagy Lajos a feleségével, Csókos Varga Györgyivel rakta ki. Csákvári, akárcsak Barcsay, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE) végzett és végül az ő hagyatékából került elő a grafika, amelynek helyreállításán az intézmény papírrestaurátorai hónapokon keresztül dolgoztak.
Sturcz János, a júliusban nyíló Barcsay 125 című életmű-kiállítás kurátora és az MKE Művészettörténeti Tanszék professzora a sajtóeseményen egy izgalmas kriminológiai szálra hívta fel a figyelmet. A huszonegy négyzetméteres szénrajzon az egyik női figura ugyanis kést tart a kezében, ami igencsak kilóg a reneszánszt idéző hangulatos kompozícióból. A szakember elmondta, alapvetően is visszatérő momentumnak számít a művész munkásságának kései szakaszában a fekete és a fehér színek kontrasztja, mindez pedig családi tragédiák sorára vezethető vissza. Barcsay Jenő egyik húga ugyanis skizofréniával küzdött, akárcsak az édesapjuk, aki öngyilkosságot követett el. Később, miután a nőnek meghalt az unokája, majd a testvérének a lánya, idegösszeomlást kapott és elmegyógyintézetbe zárták.
Ezek az iszonyatos emlékek pedig újra és újra visszaköszönnek az alkotó sötét tónusú színválasztásában. Sturcz János meglátása szerint pedig a robusztus, erőteljes alakok mellett a kép szélén látható figura a művész ön- és közveszélyes testvérének a leképezése.
A kurátor rávilágított arra is, hogy noha a síremlékekre emlékeztető mű első ránézésre vázlatnak tűnhet, szó sincsen róla, Barcsay öngyógyításának a kivetülését láthatjuk.
Szlabey Dorottya, a papírrestaurátor-specializáció vezetője visszaemlékezett arra, hogy amikor először találkozott a rajzzal, úgy tűnt, nem igényel komoly munkát a helyreállítása, aztán kiderült, korántsem így van. Miután feltekerve tárolták, megsérültek a szélei, ráadásul a szénrajz két különálló részben maradt fent, ezért komoly szakmai kihívást jelentett összeállításuk. Mivel nedves helyen várta a sorát, a penész is kikezdte, illetve az ezüstös ősrovar is megrágta. Éppen ezért a papír megerősítése, a felszíni tisztítás és egyéb munkafolyamatok után mutatják be a nagyközönségnek a restaurált művet a július 16-án nyíló életmű-kiállításon a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.
Borítókép: Hamarosan a nagyközönség is megtekintheti Barcsay Jenő művét. (Fotó: Ladóczki Balázs)
