A Balaton-parti nagyközség, Gyenesdiás a turisták által kedvelt üdülőfalu Keszthelytől két kilométerre található. Gyönyörű természeti környezetben fekszik: északról a Keszthelyi-hegység, délről a Balaton határolja. Területén a honfoglalás után három település létezett. A legkorábbi említésű Falud 1333-tól lakott hely volt, amelyet a törökök 1548-ban felégettek, majd a XVI. század végén elpusztásodott. Falud későbbi szőlőhegyét a XII. század végétől kezdték Gyenesnek nevezni, a név valószínűleg a Dénes vagy Dienes névből származhatott. Diást 1341-ben a Lőrinte család birtokaként említik. Nevét valószínűleg az ott honos dióról kapta, amely a hátsó kertek jellemző fája volt. A település a XVIII. század végétől a Festetics család birtoka lett. Gyenes és Diás hegyközségek 1840-ben egyesültek és önálló településsé váltak.
A Balaton-felvidéken a középkorban több száz malom működött. Manapság csak töredékük látható, sajnos többségük romos állapotban. Nem úgy Gyenesdiáson, ahol a közel félezer éves Talabér–Osvald–Bujtor-féle vízimalom született újjá s vált a település egyik gyöngyszemévé. A diási malomról az első írásos emlékek 1551-ből, a következő feljegyzések már a XVIII. század végéről származnak. Abban az időben Talabér János üzemeltette a malmot, aki az 1820-as években Nepomuki Szent János tiszteletére szobrot emeltetett a János-forrásnál, a malomtól néhány száz méterre. Fia, Talabér János pap-költő nemcsak vallásos verseket írt, azt is felidézte, hogyan gyerekeskedett a malom környékén. A XIX. század vége felé a Bujtor család vette meg az épületet, és több évtizedig üzemeltette a malmot. Később az Osvald család birtokába került, kiknek leszármazottai a molnárház gazdasági épületét ma nyaralóként használják. A malmot Osvald Gyula molnár alakította át robbanómotoros meghajtásúra. Az államosításkor elvették tőle, később a kommunisták a belső őrlőszerkezeteket fölgyújtották, a még jó állapotban lévő dara- és szitagépeket összetörték. Az épület az 1960-as évekig üresen állt, majd egy ideig helytörténeti kiállításnak adott otthont. Később munkáslakássá alakították, amivel jelentős károkat okoztak az épületben.