A festményről korábban úgy vélték, hogy az Sandro Botticelli 1487-ben készült Gránátalmás Madonnájának egy későbbi másolata. Ám a restauráláskor kiderült, hogy a kép valójában a mester 15. századi firenzei műhelyében született. Az örökségvédelmi szervezet restaurátorai a Viktória és Albert Múzeum és a brit Nemzeti Galéria szakértőivel is konzultáltak, akik szintén megerősítették a festmény eredetét – írta a BBC News.
„Stilisztikailag túl jellegzetesnek tűnt ahhoz, hogy másolat legyen, a megfelelő korszakból származott, technikailag rendben volt és nyárfatáblára festették, ami akkoriban megszokott volt” – sorolta az érveket Rachel Turnbull, az English Heritage vezető restaurátora.
A festmény felületének sárguló lakkrétegét eltávolítva röntgen- és infrasugárral is megvizsgálták a képet, és kiderült, hogy a festékréteg alatt egy rajz található, kivehetőek a változtatások a végleges kompozícióhoz képest, ami az egyszerű másolatokra nem jellemző – fűzte hozzá.
Bár a festmény az alapműnél, a firenzei Uffizi-képtárban őrzött, ugyancsak 1487-ben keletkezett Gránátalmás Madonnánál kisebb méretű, így is nagyon részletgazdag.
Botticellinek, más kortárs firenzei festőkhöz hasonlóan megvolt a saját műhelye, amelyből népszerű festményeinek változatai és feldolgozásai kerültek ki, valószínűleg alacsonyabb árért – mondta Paul Joannides, a Cambridge-i Egyetem művészettörténet emeritus professzora.
A festmény, amely a greenwichi Ranger’s House gyűjteményének darabja, Botticelli 1487-es remekművének legközelebbi változata. A képet 1897-ben a gyémántmágnás Julius Wernher vásárolta meg, és greenwichi kastélyában helyezte el.
A Gránátalmás Madonnát április 1-től tekinthetik meg a látogatók a Ranger’s House-ban.
