Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– Szűz Mária keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól a Stabat Mater című siralomének. Ezt az ősi, keresztény történetet miként dolgozták fel és mi az üzenete ma?
– Giovanni Battista Pergolesi XVIII. századi olasz zeneszerző Stabat Materéhez nyúltam hozzá, amely, úgy gondolom, egy fantasztikus zenemű. A csupán huszonhat évet élt művész utolsó műve ez, amelyet halála előtt fejezett be egy Nápoly melletti kolostorban. A transzcendens világ, az elmúlás és a veszteség hihetetlen módon átjön a zenéjén, ahogy az érzékek feletti világ üzenete is, amely a következő: ne félj, bízz a feltámadásban és Krisztus tanaiban! Remélem, hogy ez a mű és a táncjáték a mai emberek számára is egy erős üzenet. A pandémia nehéz időszakát éljük ugyan, de hiszem, hogy fegyelemmel, hittel és szeretettel le tudjuk győzni a félelmeinket. A közönség pedig reményt, hitet tud meríteni ebből a táncelőadásból.
– Az előadás két koreográfusa kétfajta értelmezést képvisel. Hogyan állt így össze a produkció?
– Az első rész Alekszej Batrakov munkája, aki az orosz zeneszerző, Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics zenéjét dolgozta fel. Az ő története egy háborús helyzetben játszódik, amelynek középpontjában a fiát és a férjét elvesztő asszony, Mária fájdalma áll. A háború borzalmaival szembesülő, magára maradt nő gondolatai, érzései, a női princípium ébred fel benne a hit erejével. A koreográfiájában a klasszikus alapú táncstílus került előtérbe. A második részben a négy Evangélium írásaiból autentikusan indultam ki. Krisztus testének a sziklasírba helyezésétől a feltámadásig mesélem el a történetet. Ám mint tudjuk, a négy Evangélium nem egyezik meg abban, kik voltak jelen a feltámadásnál, ezért összegyúrtam a négy evangélium hőseit, így mindenki ott lesz: Mária, Jézus, Mária Magdolna, Arimateai József, Simon Péter, János, Salómé és az angyalok is. A koreográfus feladata mindig komplex. Az alkotótársak pedig nagyon inspiratívak, de úgy hiszem, akkor jó egy mű, ha az alkotói akarat összefogja.
– Úgy tudom, a második rész díszletét ön álmodta meg. Mi adja a különlegességét?
– A koreográfus és a rendező valójában egy cipőben jár, hiszen először megtervezi, megálmodja azt a közeget, amelyben elképzeli az előadást, aztán elkezdődik a munka. A halotti oltár lesz a középpontban, a háttérben pedig a Soproni Szimfonikus Zenekar játszik. Az oltár feletti fényeffektek teszik különlegessé a produkciót, amelyek a feltámadásra, az isteni akaratra és a transzcendens világra utalnak. A jelmezeket pedig Húros Annamáriával közösen találtuk ki.
– A premier tavasszal lett volna, de a járványhelyzet miatt őszre halasztották. A felújító próbák hol tartanak?
– Torokszorító élmény volt, amikor a főpróbahéten megtörténtek a korlátozó intézkedések a vírushelyzet miatt. Érdekes, hogy amikor nyáron elkezdhettünk egy másik produkción dolgozni, azt láttam a táncos és színész kollégákon, hogy ez a kényszerű leállás micsoda energiákat mozgatott meg. A Stabat Mater felújító próbái már egy hónappal ezelőtt elkezdődtek. És úgy tapasztalom, a művészek sokkal tudatosabban, szorgalmasabban dolgoznak. Sajnos fejünk felett lebeg Damoklész kardja, hiszen ha valamelyik táncos megbetegszik vagy kontaktszeméllyé válik, le kell mondanunk az előadást. Ám bízom benne, hogy a gondviselés velünk lesz, s meg tudjuk tartani az október 30-i premiert és minden előadást. És ezt nem csak magunk miatt szeretném, hanem a közönség miatt is. Remélhetőleg érzik majd a nézők annak a szakrális erőnek, hitvilágnak a szépségét, amelyet meg szeretnénk mutatni az előadással, s amely át kell, hogy itassa a mindennapjainkat. Hiszen ezáltal még emberibbé, értékesebbé válhatunk. Örülök, hogy a táncművészet is ezt az élményszerzést tudja szolgálni.
– A Soproni Petőfi Színház tánctagozat-vezetőjeként, koreográfusként milyennek látja jelenleg a táncművészet helyzetét?
– A táncművészetet a művészetek között még napjainkban is igen mostohán kezelik, mert azt hiszik, a táncot érteni kell, de ez nem így van, hiszen csak érezni kell. A Soproni Petőfi Színházban a kilencedik évadunkat visszük, s ezen évek alatt rengeteg külföldi és hazai művész, koreográfus, rendező megfordult nálunk. A teátrum pedig mindig nyitott volt minden alkotói akarat előtt. Úgy gondolom, az lenne a színház feladata, hogy ideológiamentesen mutasson meg igaz és örök emberi értékeket. Hiszem azt, hogy a táncművészeknél – talán éppen azért, mert nagyon egymásra vagyunk utalva – soha nincs jobb- vagy baloldali művész. Egyszerűen művész van, aki végzi a dolgát a legjobb tehetsége szerint.
A táncművészetben ráadásul nem lehet hazudni, mert egyetlen mozdulatban azonnal kijön, milyen ember valaki, s mi volt a koreográfus elképzelése. Ahogy más előadóművészek, úgy a táncművészek felelőssége is az, hogy minden nap a maximumot kell nyújtani a közönségnek, és minden egyes nap meg kell küzdeni a produkcióért, a sikerért.
Tekintsék meg képgalériánkat az előadás próbafolyamatának néhány pillanatáról.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az énekes torokproblémái miatt nem tudnak színpadra állni, a szervezők azonnal léptek.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
Gyertyafényes tárlatvezetés és vívóbemutató is lesz.
Figuralitás és absztrakció határán egyensúlyoz Pósa Károly.
Szentkirályi Alexandra szerint pofátlan hazardírozás volt megvenni Rákosrendezőt.
Felmérés alapján közölték a meglepő tényt.
Menczer Tamás szembesítette tetteivel a Tisza Párt elnökét.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
