Pintér Tibor A harmónia tébolya című könyve olyan szépen, lassan és biztosan telik meg elborzasztó tartalommal az olvasás során, hogy azt olvasói öröm nézni – a rettenetes és komótosan kibomló történetet a szerző igen nagy tudással, profizmussal és műgonddal írja meg.
A könyv (egyik) főhőse egy ismeretlen rendeltetésű, különleges alakú tárgyat talál napjainkban, és a kíváncsiság meg a szakmai érdeklődés arra ösztökéli, hogy elkezdjen utánajárni a XVIII. század elején készült tárgy történetének. Ezzel párhuzamosan elindul egy XVIII. század eleji történet is, amelyben a tárgy szörnyű rendeltetése is kiderül, de tényleg csak a történet legvégén. Addig szédítő izgalmak, egy művészi és művészeti szépségekkel teli, de kegyetlen világ bontakozik ki, amelyben egy megszállott zenetanár keresi a tökéletes emberi hangot, és ehhez nem rest már első lépésben rávenni a másik (harmadik?) főhős édesapját, hogy egyezzen bele fia kasztráltatásába… És ez még úgyszólván csak a kezdet.
A szerző zeneesztéta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, legfőképpen a XVIII. század zenéjét kutatja, és maga is játszik orgonán, csembalón és zongorán. Igaz, ha mindezt nem tudnánk, akkor is kiderülne a szövegből, mely az ábrázolt világ olyan átgondolt és tökéletes ismeretéről, olyan elképesztő tudásanyagról tesz tanúbizonyságot, mint amilyent például Umberto Eco regényei kapcsán szoktunk elismerően emlegetni.
A regénybeli zenetanár tébolya igen lassan és alig észrevehetően bontakozik ki: tettei – a saját szakmája szabályai szerint legalábbis – eleinte racionálisnak tűnnek, egy elkötelezett művész ő, aki hajlandó áldozatokat hozni a nagy mű létrejötte érdekében (persze főleg másokat áldoz fel, mint Kőműves Kelemen). És az a furcsa, hogy minden rémsége dacára valahol mégis szép ez a világ, az a világ, ahol az énekhang, az opera tud annyira fontos lenni, mint a könyvben ábrázolt miliőben: a maestro és a mecénás, illetve a maestro meg a győzködést viszonylag könnyen elfogadó és tudomásul vevő édesapa közötti beszélgetések mesteriek, a fordulatok pompásak.
A Prae Kiadó Krimi ma-sorozatának talán ez a legirodalmibb könyve úgy, hogy már a tizedik oldal után elakad a lélegzet a műfaj szabályai szerinti izgalmak és fordulatok olvastán. Ez a szerző első regénye. Reméljük, már dolgozik a következőn.
Pintér Tibor: A harmónia tébolya. Prae Kiadó, Budapest, 2019.
