– A megtiszteltetés, hogy felkértek a vándorszínház vezetésére, részben annak köszönhető, hogy A pillanat érkezése darabom kapcsán (mely Széchenyi Istvánról szól) köztem és a Széchenyi család között jó kapcsolat alakult ki, másrészt az utóbbi években a kamaradarabok utaztatását illetően némi tapasztalatra is szert tettem – mondta el lapunknak Fazekas István. Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi-alapítvány kuratóriumának elnöke több sajtóorgánumnak is elmondta, hogy a Széchenyi család régóta fontolgatja egy olyan színtársulat létrehozását, amelyik akár a Kárpát-medence egészen kis lélekszámú magyar településeire, illetve a színpaddal rendelkező középiskolákba is elviheti azokat a kamaradarabokat, amelyek Jézus Krisztus követésének példázatait vagy a magyar történelem sorsfordító pillanatait tárják a nézők elé. – Amikor gróf Széchenyi István a Nemzeti Színházat a Duna partjára megálmodta, akkor elsődlegesen az lebegett a szeme előtt, hogy a színház a magyar identitás és a nemzeti öntudat egyik leghasznosabb formálója lehet, ha annak művészei a nemzetmegtartó értékeket az ars sacra jegyében képviselik a színpadon – nyilatkozta Széchenyi Tímea, aki azt is kiemelte, hogy „a trianoni békediktátum igazságtalanságai ellen a leghasznosabban a kultúránkkal tiltakozhatunk”! – Drámaíróként és a vándorszínház vezetőjeként annyit kell ezekhez hozzátennem, hogy
Poétikon
Nagyon csalóka a földgömb, a szárazföldek hetven százaléka teljesen alkalmatlan az emberi életre
A Poétikon e heti adásának vendége Kertész Dávid író, publicista volt, akivel az emberi faj fennmaradásának esélyeiről, titokzatos lényekről, abortuszról és A keresztúri vámpír című könyvéről beszélgetett Viola Szandra.
