A Burgtheatert jégre vitte, rálőttek a Porschéjára

Holokauszt-túlélők visszaemlékezése után is gázsit követel magának a Burgtheater menesztett igazgatója.

A Burgtheater eltekint attól, hogy a március 12-én azonnali hatállyal elbocsájtott igazgatója, Matthias Hartmann színre állítsa az általa írt A rossz filmet, amelynek bemutatóját a bécsi színház kamaraszínházában, az Akademietheaterben április 6-ára tervezték – közölte a héten a megbízott vezető, Karin Bergmann.

A Salzburgi Ünnepi Játékok sem járt el másképp: a tartományvezető, Wilfried Haslauer visszamondta Matthias Hartmann rendezői felkérését. Hartmann nyáron Karl Kraus színművét, Az emberiség végnapjait rendezte volna meg az ünnepi játékokon a Burgtheater társulatával, helyette Georg Schmiedleitner lesz a rendező.

Az osztrák lapok tudósítása szerint a Burgtheaterben jelenleg katasztrófahangulat uralkodik, amelynek oka, hogy Hartmann igazgatóságának utolsó évében a bécsi színház adóssága 8,3 millió euróra nőtt, továbbá 5 millió euró adót nem fizetett be.

Mint utóbb kiderült: feltehetően Hartmann sem fizetett adót első honoráriuma után, amelyet még hivatalba lépése előtt, készpénzben vett fel. Az összeg 233 ezer, a Profil hetilap szerint 363 ezer euró volt.

Christinan Strasser, a Burgtheater felügyelőtanácsának új vezetője – a Museumquartier igazgatója – szerint többek között a bécsi színház egyik próbatermét kell eladni ahhoz, hogy a teátrum adósságait rendezzék.

A Salzburger Nachrichten a héten nagy vihart kavart cikket jelentetett meg arról, hogy Matthias Hartmann kiapadhatatlan bőségszaruként állt hozzá a Burgtheaterhez – s ez alatt nem csak a drága produkciókat kell érteni. Ráadásul az írás szerint Hartmann már igazgatóságának első évében minden megállapodást megszegett, amelyet az őt pályázat nélkül igazgatóvá kinevező Franz Morak államtitkárral kötött.

Röviddel azután, hogy Franz Morak államtitkár 2006. június elején bejelentette, hogy 2009-től Matthias Hartmann vezetheti a Burgthteatert, az államtitkár és a német direktor megegyezett a javadalmazásáról.

A szóbeli megállapodás három sarokpontja volt. Először: Hartmann éves igazgatói bérezése nem lehet több 217 ezer eurónál. Másodszor: Hartmann a rendezései után nem vehet fel több honoráriumot 40 ezer eurónál. Végül:  Hartmann igazgatóságának első két évében nem rendezhet más színházaknál.

Mindezek belefoglaltattak Hartmann 2006. szeptember végén megszületett igazgatói szerződésébe − írja a Salzburger Nachrichten. Az osztrák napilap szerint az állami színházakat működtető  Bundestheater Holding akkori vezetője, Georg Springer 2009 márciusában Hartmann rendezői gázsiját – indexálva − 52 ezer euróra emelte, végül már mintegy 55 ezer eurót kasszírozhatott rendezéséért Hartmann.

Hartmann igazgatóságát a Faust I. és a Faust II. rendezésével indította (105 ezer euró rendezői honoráriumért), öt korábbi – zürichi és bochumi − rendezésének bécsi felújítását is kifizettette az osztrákokkal, 78 ezer eurót.

S bár a Burgtheater igazgató posztját 2009. szeptember elsejével töltötte be, ez – és az államtitkárral kötött megállapodás – nem zavarta abban, hogy ott se legyen: azon nyomban máshová ment rendezni első bécsi színházi szezonjában.

A bécsi Staatsoperben 2009. október 23-án volt a Kisvárosi Lady Macbeth premierje, míg a zürichi operaházban 2010. május 30-án mutatták be a Ruszalkát – mindkettő rendezéséért extra honoráriumot vehetett fel Hartmann.

A Salzburger Nachrichten cikke szerint így lehetett az, hogy Hartmann „egyéb elfoglaltságaival” már igazgatóságának első fél évében többet keresett, mint a Burgtheater vezetőjeként.

A salzburgi napilap írásából kiderül: ügyvédjei útján Hartmann mintegy egymillió euróra tart jelenleg igényt, az összeg 90 százaléka, több mint 900 ezer euró rendezői honorárium. A Veréb és angyal – 2013 szeptemberében bemutatott – dalestért mintegy 55 ezer eurót kér Hartmann, ami az osztrák napilap szerint horrorár.

Az utolsó tanúk felolvasóestért hasonló összeget. Az 1938. novemberi bécsi pogromról megemlékező esten négy holokauszt-túlélő idézte fel a színpadon mindazt a borzalmat, amelyen keresztülment. A salzburgi lap értetlenségének adott hangot: egyáltalán hogyan vetődhetett fel a gondolat Hartmannban, hogy félgázsiért vagy teljes gázsiért szervezi meg a megemlékezést? „Frivol” – így a lap. A mi véleményünk: felettébb ízléstelen.

A következő színházi szezonra tervezett rendezéseiért Hartmann „a szokásos honorárium harminc százalékát” követeli, összesen mintegy 180 ezer eurót. Minden továbbiért pedig összesen mintegy 660 ezer eurót. 

A felelősségáthárító, az áldozat és a követelődző: Hartmann egy hónap leforgása alatt e három szerepben mutatkozott be az osztrák közvélemény előtt. (Korábban csak a nagyképűségét és egomániáját emlegették.) Miután a színház adósságára fény derült, a felelősséget nem vállalta, azt elődjére, valamint korábban menesztett helyettesére hárította.

Kevésbé ismert epizód, hogy a háza előtt parkoló, üres Porschéjára rálőttek március 21-én. (Ausztriában ritkán történik ilyesmi.) Azon a héten a sokkolt, családjáért aggódó férjként és apaként szerepelt az osztrák médiában Matthias Hartmann.

Egyébként Hartmann az esetről elsőként a Burgtheater színészét, Oliver Masuccit tájékoztatta, a rendőrség később értesült arról, hogy betört Hartmann Porschéjának visszapillantó tükre. A lövés egy vadászfegyverből származott – nyilatkozta a bécsi rendőrség munkatársa, Johann Golob az ORF-nek –, s nem kizárható, hogy eltévedt lövedék lehetett: Hartmann hietzingi házához ugyanis közel van a lainzi állatkert.

Hartmann, a magyar kultúra „szakértője”

Miután Matthias Hartmann hat neves osztrák művésszel 2012 decemberében nyílt levelet írt Balog Zoltán miniszternek a magyar kultúra és különös tekintettel a színház szabadságát követelve, múlt év nyarán találkozott a magyar tárcavezetővel. A találkozón ismertetett tények nem zavarták meg abban, hogy továbbra is elképesztő hazugságokat terjesszen a német nyelvű sajtóban Magyarországról.

A találkozóra elkísérte őt többek között Ungváry Rudolf közíró, Andreas Erdmann, a Burgtheater vezető dramaturgja, valamint „független újságírói” minőségében Jászay Tamás, a Színházi Kritikusok Céhének elnökségi tagja.

Erdmann és Jászay volt a szervezője a Burgtheater idén márciusban megrendezett Magyarország-fesztiváljának.

A fesztivált Hartmann így harangozta be: „Legyenek jelen azok a független társulatok, amelyek úgy érzik, hogy a kormány megkárosította őket, de szerepeljen a budapesti Nemzeti Színház is, amelyet a közelmúlt igazgatóválasztása óta nyilvánvalóan a nemzeti konzervatív tábor tudhat a magáénak.”

A fesztiválon a legtámogatottabb magyar független színházak léptek fel.

A Nemzeti Színház február 15-én lemondta a szereplését, miután a Burgtheater társulatának kétharmada távozásra szólította fel Hartmannt. A Krétakör a bécsi vendégjátéka előtt öt nappal tett így, erkölcsi aggályokra hivatkozva, bár az akkori jegyeladások szerint félház várta volna a társulatot az osztrák fővárosban.

A Krétakör döntésének további pikantériája: Hartmannt a Balog Zoltánnal való találkozója előtt a Krétakör ügyvezetője, Gulyás Márton készítette fel a magyar független színházak helyzetéből.