A Burgtheatert jégre vitte, rálőttek a Porschéjára

Holokauszt-túlélők visszaemlékezése után is gázsit követel magának a Burgtheater menesztett igazgatója.

Hartmann igazgatóságát a Faust I. és a Faust II. rendezésével indította (105 ezer euró rendezői honoráriumért), öt korábbi – zürichi és bochumi − rendezésének bécsi felújítását is kifizettette az osztrákokkal, 78 ezer eurót.

S bár a Burgtheater igazgató posztját 2009. szeptember elsejével töltötte be, ez – és az államtitkárral kötött megállapodás – nem zavarta abban, hogy ott se legyen: azon nyomban máshová ment rendezni első bécsi színházi szezonjában.

A bécsi Staatsoperben 2009. október 23-án volt a Kisvárosi Lady Macbeth premierje, míg a zürichi operaházban 2010. május 30-án mutatták be a Ruszalkát – mindkettő rendezéséért extra honoráriumot vehetett fel Hartmann.

A Salzburger Nachrichten cikke szerint így lehetett az, hogy Hartmann „egyéb elfoglaltságaival” már igazgatóságának első fél évében többet keresett, mint a Burgtheater vezetőjeként.

A salzburgi napilap írásából kiderül: ügyvédjei útján Hartmann mintegy egymillió euróra tart jelenleg igényt, az összeg 90 százaléka, több mint 900 ezer euró rendezői honorárium. A Veréb és angyal – 2013 szeptemberében bemutatott – dalestért mintegy 55 ezer eurót kér Hartmann, ami az osztrák napilap szerint horrorár.

Az utolsó tanúk felolvasóestért hasonló összeget. Az 1938. novemberi bécsi pogromról megemlékező esten négy holokauszt-túlélő idézte fel a színpadon mindazt a borzalmat, amelyen keresztülment. A salzburgi lap értetlenségének adott hangot: egyáltalán hogyan vetődhetett fel a gondolat Hartmannban, hogy félgázsiért vagy teljes gázsiért szervezi meg a megemlékezést? „Frivol” – így a lap. A mi véleményünk: felettébb ízléstelen.

A következő színházi szezonra tervezett rendezéseiért Hartmann „a szokásos honorárium harminc százalékát” követeli, összesen mintegy 180 ezer eurót. Minden továbbiért pedig összesen mintegy 660 ezer eurót. 

A felelősségáthárító, az áldozat és a követelődző: Hartmann egy hónap leforgása alatt e három szerepben mutatkozott be az osztrák közvélemény előtt. (Korábban csak a nagyképűségét és egomániáját emlegették.) Miután a színház adósságára fény derült, a felelősséget nem vállalta, azt elődjére, valamint korábban menesztett helyettesére hárította.

Kevésbé ismert epizód, hogy a háza előtt parkoló, üres Porschéjára rálőttek március 21-én. (Ausztriában ritkán történik ilyesmi.) Azon a héten a sokkolt, családjáért aggódó férjként és apaként szerepelt az osztrák médiában Matthias Hartmann.

Egyébként Hartmann az esetről elsőként a Burgtheater színészét, Oliver Masuccit tájékoztatta, a rendőrség később értesült arról, hogy betört Hartmann Porschéjának visszapillantó tükre. A lövés egy vadászfegyverből származott – nyilatkozta a bécsi rendőrség munkatársa, Johann Golob az ORF-nek –, s nem kizárható, hogy eltévedt lövedék lehetett: Hartmann hietzingi házához ugyanis közel van a lainzi állatkert.

Hartmann, a magyar kultúra „szakértője”

Miután Matthias Hartmann hat neves osztrák művésszel 2012 decemberében nyílt levelet írt Balog Zoltán miniszternek a magyar kultúra és különös tekintettel a színház szabadságát követelve, múlt év nyarán találkozott a magyar tárcavezetővel. A találkozón ismertetett tények nem zavarták meg abban, hogy továbbra is elképesztő hazugságokat terjesszen a német nyelvű sajtóban Magyarországról.

A találkozóra elkísérte őt többek között Ungváry Rudolf közíró, Andreas Erdmann, a Burgtheater vezető dramaturgja, valamint „független újságírói” minőségében Jászay Tamás, a Színházi Kritikusok Céhének elnökségi tagja.

Erdmann és Jászay volt a szervezője a Burgtheater idén márciusban megrendezett Magyarország-fesztiváljának.

A fesztivált Hartmann így harangozta be: „Legyenek jelen azok a független társulatok, amelyek úgy érzik, hogy a kormány megkárosította őket, de szerepeljen a budapesti Nemzeti Színház is, amelyet a közelmúlt igazgatóválasztása óta nyilvánvalóan a nemzeti konzervatív tábor tudhat a magáénak.”

A fesztiválon a legtámogatottabb magyar független színházak léptek fel.

A Nemzeti Színház február 15-én lemondta a szereplését, miután a Burgtheater társulatának kétharmada távozásra szólította fel Hartmannt. A Krétakör a bécsi vendégjátéka előtt öt nappal tett így, erkölcsi aggályokra hivatkozva, bár az akkori jegyeladások szerint félház várta volna a társulatot az osztrák fővárosban.

A Krétakör döntésének további pikantériája: Hartmannt a Balog Zoltánnal való találkozója előtt a Krétakör ügyvezetője, Gulyás Márton készítette fel a magyar független színházak helyzetéből.