Halász János: Erősítjük az MMA szerepét

Erősítenék az Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepét – mondta Halász János az MMA közgyűlésén.

Az országgyűlési választáson az emberek újra elmondták véleményüket arról, ami az elmúlt években történt. Az Alaptörvényről is, amely szerint Magyarország védi a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) művészeti szabadságát. Az Alkotmánybíróság döntése, amely nem állapított meg jogszabály-módosítási kötelezettséget az MMA-val kapcsolatban, szintén megerősíti ezt – mondta Halász János.

Az államtitkár arról is beszélt: érdemes áttekinteni az együttműködés lehetőségét az MMA és a kormány között a Nemzet Művésze díj után más művészeti díjakkal kapcsolatban, és a kultúrafinanszírozás területén is, a „kevesebb állami – több művészeti akadémia” elve alapján.

– A legkiemelkedőbb eredménye az elmúlt időszaknak, hogy az MMA jogi értelemben is a Vigadó gazdája lett, megnyílt a Makovecz-kiállítás és a Schrammel Imre-kiállítás. Ha elkészül a színházterem is, Európának ez lesz az egyetlen kulturális intézménye, ahol hat műfaj egy időben egyszerre jelen lehet – mondta Fekete György, az akadémia elnöke.

A Műcsarnok épülete szintén az MMA tulajdonába került, június 3-án nyílik meg itt az első építészeti nemzeti szalon. Ezt a következő három évben a képzőművészeti, ipar- és tervezőművészeti és fotóművészeti nemzeti szalon követi majd.

Fekete György elmondta: a tervek szerint a következő évektől Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóeseményei lesznek a nemzeti szalonok megnyitói. Idén júliusban Párizsban az UNESCO-székházban mutatkozik be az MMA. Novembertől januárig Indiában több helyszínen kortárs magyar képzőművészeti kiállítást szerveznek. A Nemzet Művésze címeket november 5-én ítélik oda.

A közgyűlésen köztestületi díjakat adományoztak. Az MMA Életműdíját Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész, az MMA Nagydíját Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató, az MMA Művészeti Írói Díját Szakolczay Lajos irodalomtörténész, művészetkritikus, az MMA Aranyérmet Széles Gábor médiavállalkozó, mérnök, az MMA Kováts Flórián emlékérmét Kucsera Tamás Gergely kapta.

Döntöttek új tagok felvételéről is: rendes tag lett Golda János építész, Fekete Vince író-költő és Bogányi Gergely zongoraművész, levelező taggá választották Sulyok Miklóst, Tóth Klárát, Bertha Zoltánt, Dvorszky Hedviget, Sturcz Jánost, Sipos Jánost, Ablonczy  Lászlót és Solymosi Tari Emőkét, tiszteletbeli tagságot ítéltek meg Korzenszky Richárd Bencés szerzetesnek, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárójának és Vörös Győző ókorkutatónak.

– Az alkotmánybírósági határozat lényege, hogy nincs tennivalója a jogalkotónak és az akadémiának sem – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely, a szervezet főtitkára. A határozat nem jár jogalkotási kötelezettséggel. Azt az alkotmányos követelményt fogalmazza meg, hogy az MMA összetétele, szervezeti felépítése és működése feleljen meg a művészeti szabadság alkotmányos értékének.

Dávid Katalin művészettörténész, az akadémia rendes tagja és tavalyi életműdíjasa annyit fűzött hozzá ehhez: a határozat szerinte azt jelenti, hogy „az Alkotmánybíróság elfogulatlanságot követel” az akadémiától.

– Meg kell vizsgálni a lelkiismeretünket, mert kapásból tudok mondani olyan embert, akinek itt kellene lennie, és nincs. Ezt a lelkiismeret-vizsgálatot a szakosztályoknak el kell elvégezni. Mert ha arról van szó, hogy elfogult vagyok a művészi minőség iránt, nincs baj. De ha vannak olyan kritériumok, amik nem tartoznak az esztétika körébe, azokat mondjuk ki, vegyük be az alapszabályba, vállaljuk fel – vélekedett.

Fekete György azt válaszolta Dávid Katalinnak: ha egy akadémiai taggal találkozik, a megítélésénél az ő számára továbbra is szempont az „egészséges nemzeti érzés”.

Keserü Katalin művészettörténész is felszólalt a közgyűlés végeztével: kifejtette, hogy az akadémiának állást kellene foglalnia, ha egy-egy politikai kezdeményezésről úgy véli, hogy az veszélyezteti a kultúrát vagy konfliktusokhoz vezet annak szereplői között. – Az akadémia tagozatainak, elnökségének tanácsot kell adnia, akár kérés nélkül is. Ezzel még időben megállíthatóak azok a folyamatok, amik szerencsétlen módon tovább görgetik az akadémia korábbi hibáit, vagy az ellene folyó támadásokat – vélte Keserü Katalin.

Fekete György válaszában kifejtette: szerinte ezzel „a Népszabadságnak és az ATV-nek” szolgáltatna témát a Művészeti Akadémia, és „diplomáciai csatornákon” kell rendezni ezeket a kérdéseket.