Az alapítvány csütörtökön egy budapesti műhelykonferencián mutatja be a mezőségi középkori építettörökség-feltárásának eredményeit. Ezek között legjelentősebbnek a római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella mozaik hű másolatát tartják, amelyet a Beszterce melletti Kiszsolna középkori templomában találtak.
Az eredeti Giotto-mozaik 17. századi megsemmisülése miatt a másolatok különleges értékkel bírnak. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három ilyet ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan a most előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős kiszsolnai falfestmény is.
„A templom évtizedek óta használaton kívül, romosan áll. Boltozatai részben már beomlottak, és napjainkra a teljes összedőlés fenyegeti. A templom azonban még ma is jelentős értékekkel bír, amelyek közül kiemelkedőek a falfestményei. Miután az újkorban a falképeket többször is lemeszelték, létezésükre csak a legutóbbi időkben derült fény, annak következtében, hogy a templom folyamatosan romló állapota miatt a későbbi meszelések elkezdtek lehullani róluk” – idézte a Transindex a műhelykonferencia szervezőinek a közleményét.
Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot. A mű szinte teljesen elpusztult a 17. században, a Szent Péter-bazilika újraépítésekor.
