Undorító szemétdomb vagy megóvandó érték a Liget?

Gerillavideókkal és nyomtatott reklámújsággal is kampányol a Városliget Zrt. Melyik állításuk az igaz?

Lassan, de biztosan nő azok száma, akik egyre inkább megértik, hogyan is újul meg a Városliget, és igenis várják, hogy egy új közösségi és kulturális tér szülessen a város szívében – mondta Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a Ligetváros című időszaki kiadványban. Az építész kiemelte, a széles körű egyeztetések célja, hogy a lejáratókampányok ne tévesszék meg az embereket, illetve, hogy a Liget ne legyen kiszolgáltatva a politikának.  

A fővárosszerte ingyenesen terjesztett lap a Városliget megújulását hivatott reklámozni. Korábban megírtuk: a Városliget Zrt. legutóbb márciusban kötött 390 millió forintos (plusz áfa) szerződést a Liget-projekt kommunikációs feladatainak ellátására. Az Egyesült Reklám Konzorciummal szerződtek, amely Rogán Antal propagandaminiszter Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozik.

Harc a Ligetért

A Liget-projekt komoly vitákat vált ki. A civilek aggódnak a zöldterületért, ha kell, saját testükkel óvják a fákat és az épületeket, a zöldharc azóta már az azbesztet is elérte, a beruházást vezető Városliget Zrt. szerint ugyanakkor semmi veszély sincs, és a park zöldebb lesz, mint korábban. Mint ismert, a Városligetbe a néprajzi mellett további két teljesen új múzeum is felépül: a Magyar Zene Házát a japán Fudzsimoto Szu, a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galériát pedig a szintén japán SANAA építésziroda tervezi.

A lap felelős szerkesztője Csúri Ákos. Az első öt számot az ő cége készítette számonként 3 millió forintért. Az első három lapszám 100 ezer példányban készült el, a 4–5. számot 130 ezer példányban terjesztették. A hatodikért már Csetényi cégei feleltek, és ez 750 ezer példányt nyomtak belőle. Addigra már az iskolaújság-dizájnt is lecserélték, és a tartalom is színvonalasabb lett, igaz, ezzel párhuzamosan eltűntek a kritikus hangok, és a lap színtiszta reklámanyaggá szelídült.

Nincs ez másként a legújabb, téli szám esetében sem. Az újságból megtudhatjuk, hogy a Liget-projekt egy szükségszerűen csodálatos beruházás, Budapest ékköve lesz a park, és a beruházással a főváros is megújul. De arról is szólnak, hogy jó ütemben halad a Szabolcs utcai egykori izraelita kórház területén épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ kivitelezése – indít a lap. Akit ez nem lelkesít, annak további örömhírük is van: hatékony párbeszéd alakult ki a Liget Park Fórumon, ahol a Városligetért aggódó civilek is kifejthették álláspontjukat.

Persányi Miklós, a Liget-projekt zöldügyi miniszteri biztosa megnyugtatott mindenkit:

számára minden egyes fa és talpalatnyi zöldfelület ugyanolyan fontos, a zöld pedig növekedni fog a parkban – tájékoztat a reklámújság.

Majd kiemelik, a Városliget tavában az év minden hónapjában lesz víz.

Sághi Attila mellett Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója is megszólalt a lapban. Az interjúban hangsúlyozta, az Ötvenhatosok terén felépülő új múzeum feladata, hogy „összekapcsolja az élő kultúrát, a jelen gyakorlatát, a kulturális örökséggel – az emberi tapasztalás számos területén”. A főigazgató a Szabolcs utcai komplexumot, amely az intézmény raktárainak teljes anyagát befogadja majd, világszínvonalúnak nevezte. A magyar tervezőiroda által megálmodott új múzeumi épületről pedig úgy fogalmazott: behívja az épületbe a látogatókat, letisztult és átlátható rendszer, emellett látványos közönségbarát építészeti megoldás. A költözés ütemterve nem módosult – árulta el Kemecsi, ez azt jelenti, hogy a Néprajzi Múzeum 2018-ban kezdheti meg a költözést, az új állandó kiállításuk pedig 2020-ban nyílhat meg.

A téli Ligetváros legérdekesebb cikke egy apró kis írás, amely szelíden megbújik a reklámanyagok között. Madárbarát mintakert és tanösvény létesül a parkban – tudjuk meg az újságból.

A szöveg hangsúlyozza, a hazánkban vadon megtalálható 400 madárfaj közül 123 kukkantott már be eddig a Ligetbe. Ám nemcsak a szárnyasok, hanem a sünök, denevérek, cickányok is előszeretettel keresik fel a parkot.

Ez utóbbi azért érdekes, mert a Városliget Zrt. gerillavideó-kampánya éppen ennek ellenkezőjére, a kisemlősök hiányára igyekezett felhívni a figyelmet egy kellően visszataszító kisfilmben.

A Liget Budapest Projekt videóinak célja, hogy kedvezőbb színben tüntessék fel a Városligetben zajló, nagy botrányokat kiváltó munkálatokat, és hirdessék: az elkészült park összehasonlíthatatlanul jobb lesz a mostaninál. Az egyik kisfilmben a riporter a sünöket várja, de csak Zolit találja, aki éppen a bokorban könnyít magán. Ezt sűrű káromkodások között veszi tudomásul, majd otthagyja az élővilág nélküli szemétdombot.

A fiktív Zöld+ azóta két újabb videóval örvendeztette meg a közönséget. Az egyikben egy romos épület a Ligetben kis híján agyonüti a riportert, a másikban pedig az Ötvenhatosok terén gázolja el majdnem egy autó: vagyis most rettenetes a park, de a beruházás után maga lesz a Kánaán.

Addig is összehangolhatnák a Liget-projekt hirdetéseit: vajon állatokat hírből sem ismerő, undorító és életveszélyes szemétdomb vagy megóvni való élővilággal bíró, leendő ékkő a park?