A tavaszi-nyári időszak közeledtével egyre fontosabb, hogy elbújhassunk a tikkasztó napsugarak elől – ehhez pedig megfelelő árnyékolás szükséges. A lakás kültéri részeinek adottságaitól függően több megoldás is elképzelhető, összeállításunk segít a választásban – írja a Lakáskultúra.
A napernyő
A kültéri árnyékolás kapcsán a legtöbb ember először a kertben álló napernyőre gondol. Nem csoda, hogy népszerű: a szerkezetet könnyű mozgatni, jár alatta a levegő, nem engedi át az egészségre ártalmas UV-sugarakat és egyszerűen kezelhető.
Leggyakrabban egy középen álló teleszkópos oszlop tartja az ernyőt, utóbbi négyzet, téglalap vagy sokszög alakú, nagysága elérheti akár a 6 × 6 métert is. A konzolos napernyők esetében az oszlop nem középen, hanem oldalt található, ernyőjük pedig billenthető, így nagyobb területet képesek árnyékolni.
A legtöbb típusnál a ponyvát húzórúddal és hajtókarral egyaránt lehet mozgatni, talpuk – az ernyő méretétől függően – egy acéllapból és nagyobb betonkockákból épül fel. Az oszlopot természetesen egy földbe süllyesztett talpban is rögzíthetjük, de ennek nagy hátránya, hogy így a napernyő helye fix, és hiába szeretnénk, a későbbiekben nem tudjuk elmozdítani.
A napernyő a kültéri árnyékolás egyik legalapvetőbb és legkézenfekvőbb eszköze
Fotó: unsplash
A ponyvák a legtöbb esetben színtartó, víztaszító, az UV-sugárzás kiszűrésére alkalmas, szennytaszító textilből készülnek.
Még a legegyszerűbb napernyő vásárlása előtt is ajánlott lemérni az árnyékolni kívánt terület nagyságát, hiszen ettől függ, hogy mekkora ernyőre van szükségünk. Lehetőleg dönthető darabot válasszunk, ugyanis az állítható dőlésszög tovább fokozza a hatékonyságot.
A napvitorla
Ugyancsak közkedvelt kerti árnyékoló a napvitorla. Egyéni, légiesen elegáns karaktert ad a kertnek, nem véletlen tehát, hogy jellemzően modern, minimalista házak mellett látunk ilyen szerkezeteket. A ponyva alakja lehet háromszög, négyzet, téglalap vagy tetszőleges sokszög, a kifeszített vitorla a napsugarak beesési szögéhez igazítható.
Általában speciális mikrohézagos textíliából készül, amely a levegőt átengedi, ellenben véd az UV-sugarak ellen, az esővíz pedig lefolyik róla. A szerkezet maga lehet fix – ilyenkor a feszítőket stabilan rögzítik a homlokzathoz, szarufához, illetve egy oszlophoz –, valamint állítható. Utóbbihoz olyan oszlopok tartoznak, amelyeken – a nap járását követve – csúszkák segítségével tudjuk a vászon lejtését módosítani.
A pergola
A hagyományos, fából készült pergolákat mindinkább felváltják a modern, alumínium vázszerkezetek, motorizált árnyékolókkal. Léteznek feszített ponyvájú, egyenes vagy íves szerkezetű pergolák is.
Az teljes cikk, benne a pergola működésének és előnyeinek leírásával ITT olvasható el.
