Bizonyos esetekben hiába vagyunk egy ingatlan kizárólagos tulajdonosai, a jogszabályok értelmében mégis engednünk kell, hogy azt más is használja. Vajon meg lehet ezt szüntetni? Mit mond a telki szolgalmi jog?
Mi a különbség a telki és személyes szolgalom között?
Abban az esetben, ha a szolgalom ingatlanhoz kötődik és nem kerül meghatározásra személy szerint a szolgalom jogosultja, akkor telki szolgalomról beszélünk. A személyes szolgalom lényege, hogy konkrét személy van feljogosítva és megjelölve a használatra és/vagy hasznosításra azzal, hogy ezen esetben is lehet a szolgalom tárgya ingatlan, de azon kívül más is, például ingóság vagy jog.
A telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa – tehát nem konkrétan megnevezett személy – átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
Személyes szolgalom valósul meg, ha az ingatlanra haszonélvezeti jog vagy használati jog kerül alapításra, vagy jogszabálynál fogva létesül ilyen (például az özvegyi jog az örökhagyó házastársa javára).
Mit nevezünk úszóteleknek és ennek mi köze van a telki szolgalomhoz?
Úszótelekről akkor beszélünk, amikor valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal és az ingatlanát valaki csak egy másik ingatlanon keresztül tudja megközelíteni. Ilyen telkek a korábbi szabályozások alapján alakulhattak ki a telekmegosztás során, azonban ma már az ilyen eredményű telekalakítás tilos.
Abban az esetben tehát, ha valakinek úszótelke van vagy ilyen használatára jogosult, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.
Mint a fentiekből látható a telki szolgalom nem konkrét személyhez, még csak nem is az adott – úszótelek – tulajdonosához kapcsolódó jogosultság, hanem a mindenkori birtokost illeti meg, tehát azt a személyt is, aki a tulajdonos hozzájárulásával az ingatlant használhatja, tipikusan a bérlőt.
A gyakorlatban ez az jelenti, hogy a közúttal nem határos telken lévő házba való bejutáshoz át kell menni a szomszéd telkén. A gyalogos átjárási telki szolgalom ilyenkor a lehető legrövidebb úton történő bejutást teszi lehetővé.
Hogyan jön létre a telki szolgalom?
Ha a jogszabálynál fogva nem áll fenn, akkor a telki szolgalom a felek között létrejött szerződés alapján jön létre, vagy elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Ki kell emelni, hogy amennyiben szívességből vagy visszavonásig engedett átjárási jogot a tulajdonos, akkor az nem vezethet elbirtoklásra!
Ha vita van a felek között, a bíróság fogja kijelölni a telki szolgalommal érintett területet.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
