Minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a magyar a világ egyik legkülönlegesebb, legegyedibb nyelve, hiszen nem sok nyelven lehet egy fogalmat akár hétféleképp is kifejezni. Számunkra a sétálás lehet andalgás, ballagás, kullogás, ténfergés, lófrálás és baktatás is, mindegyiket megérti minden magyar ember. Vannak azonban olyan szavaink is, amelyek csak egy-egy megyénkben használatosak, de más országrészekről származók számára teljesen ismeretlenek. A szabolcsiakon kívül nem sok gyerek kapja fel a nevét a „pulya” szóra, valamint ha egy meccsen „makukával” kínálják az embert, valószínűleg csak a borsodiak fogják rögtön nyújtani a markukat. Hajdú-Bihar megye is bővelkedik az egyedi szavakban. A Napló most 25 különleges, a megye részében vagy egészében használt szót gyűjtött össze különböző közösségi oldalak fórumairól. Ellátogattak Debrecen főterére is, ahol tesztelték a járókelőket, hány szót ismernek, és ki tudják-e egészíteni valamivel a listájukat.
Ezeket a szavakat is csak a hajdú-bihariak ismerik
Vigyáznak az alábbi szavakkal, mert nem biztos, hogy más megyékben megértik őket.

Nehezen tudtak fogást találni Vígvári Józsefnén, aki a legtöbb szó jelentésével tisztában volt. Ezenfelül ki is egészítette a listájukat egy étellel, amit tapasztalata szerint máshol nem, vagy nem ezen a néven ismernek. – A „dübbencs” nálunk egy krumplis lepény. Azt vettem észre, hogy ez a legtöbb ember számára ismeretlen, bár most éppen nemrég hallottam, hogy megemlítették egy főzőműsorban – mondta a Hajdú-Bihar megyei hírportálnak, a haon.hu-nak.

Fotó: haon.hu
Beszélgetés közben sikerült elkapniuk a Debrecen-Józsán lakó Szalóki Laurát és barátnőjét, Varga Esztert, aki hajdúsámsoni gyökerekkel rendelkezik. A lányok fiatal koruk ellenére ügyesek voltak, a megkérdezett szavaknak körülbelül a felét ismerték, valamint Szalóki Laura egy újabb különleges szófordulatra is felhívta a figyelmünket. – Anyukám szokta mondani a testvéremnek néha, hogy „lingár”, ez nálunk azt jelenti, hogy túl laza. Ezt nem hallottam még máshol használni – mondta.
Kislányával, Lorával sétált éppen Tenkelyné Csorvási Krisztina, aki szintén jól vizsgázott. – Én a leggyakrabban abba futok bele, hogy furán néznek rám, amiért a „jösztök” szót használom a jöttök helyett. Emellett mi a krumplis tésztát „slambucnak” nevezzük, máshol ezt sem ismerik. Szerintem a tócsnit „lepcsánkának” hívni is hajdúsági szokás – fogalmazott.
Összesen több mint 20 embert sikerült megkérdeznie a lapnak. Válaszaik alapján arra az eredményre jutottak, hogy a leginkább ismeretlen szó a „totojmász”, amely a galamb szinonimája, de szorosan mögötte végzett a kenyér „pilise” is, amely kenyérvéget jelent. Erre érdekes módon számos tájegységen használnak egyedi szavakat, hívják többek között „dumónak”, „serclinek” és „gyürkének” is. Harmadik helyen végzett a legkevésbé ismert szavak között a „talpastik”, amely nem más, mint a kacsa népiesebb megnevezése. Persze voltak olyan szavak is, amelyeket szinte minden megkérdezett ismert. Német eredetű, ám mégis sokat használjuk megyénkben a „hót ziher” kifejezést, amelyet akkor mondunk, ha nyomatékosítani kívánjuk, hogy teljesen biztosak vagyunk egy dologban. Ennek jelentését mindenki ismerte. Szintén elég ismert volt a „pustol” szófordulat, amely egy szeles-havas időjárási viszonylatot takar. A legtöbben azzal is tisztában voltak, hogy amikor valaki „lefő”, az megyénkben azt jelenti, hogy leizzad, zavarba jön.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
Újra a debreceniek paradicsoma lehetne a Víg-Kend Major
Sokan őriznek szép emlékeket, s idéznek mesés történeteket a Debrecenhez tartozó Erdőspusztáról és annak egyik ékességéről, a Víg-Kend Majorról. A Hosszúpályi útnál megbújó, gyönyörű ingatlan szomszédságában található a Vekeri-tó, az Erdőspusztai Tájház, az arborétum és a kilátó is, míg belső területe az éttermi, sport- és szabadidő-szolgáltatások komplex egységét foglalja magában.













