A gyakori tévhittel ellentétben V. István híres levele Győrnek nem szabadságlevél volt, hiszen ez a titulus abban a korban még nem is létezett. Az 1271-ben kiadott dokumentum pontos megnevezése „királyi kiváltságlevél”.
– A város – és polgárai – ennek köszönhetően Székesfehérvárral azonos jogokat kapott, többek közt a hétköznap tartott vásár jövedelméből részesült, kikerült a főispánok hatásköre alól, a városbírót maga választhatta, a város földesura pedig maga a király volt
– magyarázta el Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója.
Győr török kori látképe Hoefnagel mester 1594-es metszetén, amit Angellini 1566-os vázlatai alapján metszett rézbe
Fotó: Wikipedia Commons
– V. István apja halála után vette át a trónt, miután nővére a kincstárból megrakodva híveivel együtt Csehországba távozott és ott elnyerték II. Ottokár cseh király támogatását. Az uralkodó hadat üzent V. Istvánnak, a háborúból pedig
Győr vára hősiesen kivette a részét, a katonák még a győri védműveket is megrongálták, hogy ne lehessen elfoglalni a várat.
A győztes V. Istvánra remek hadvezérként és nagylelkű uralkodóként emlékeznek, aki a város hősies kitartását királyi kiváltságlevéllel hálálta meg. Uralkodása alatt még Szatmár és Kolozsvár részesült hasonló kegyben.
V. Béla társuralkodóvá koronázza fiát. Jelképes jelenet a Képes-krónikából
Fotó: KISALFOLD.HU
A különleges jogokat biztosító dokumentumot 150 évig minden uralkodó megújította, és csak Luxemburgi Zsigmond „fokozta le” a várost. Ugyanis az Anjou-ház kihalása nyomán támadt hatalmi harcban a győri püspök Kis Károlyt támogatva szembehelyezkedett a későbbi uralkodóval, aki ezt nem tudta megbocsátani. Így ettől kezdve Győr kiváltságos mezővárosként, más néven oppidumként volt jegyezve.
V. István pecsétjének előlapja
Fotó: KISALFOLD.HU
Sajnos az V. István által hitelesített eredeti dokumentumnak az idők folyamán nyoma veszett. Dr. Lengyel Alfréd, aki a város díszpolgára, az 1930-as években, mint a Győr Városi Levéltár allevéltárnoka, megpróbálta felkutatni a levelet. Az ilyen feljegyzéseket a Magyar Országos Levéltár őrizte és többségében csak az 1500-as éveket követő dokumentumok találhatók meg a városi levéltárakban.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
