Matolcsy György: A járvány gazdasági következményei

A Covid–19-vírus okozta pandémia negyedik hullámában vagyunk. Nem tudjuk, hogy mikor és hogyan tűnik el életünkből a járvány. Az erős sokk miatt azonban már láthatók azok a hosszú távú következmények, amelyek jelentősen átformálják működésünket.

Matolcsy György
2021. 09. 13. 12:07
null
Matolcsy cikkhez Fotó: Havran Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nézzünk ezek közül néhányat.

Minden téren megerősödött a biztonság értéke.

Az életünket ért fenyegetés a gazdaság területén mindent felerősít, ami a pénzügyi biztonságunk szempontjából fontosnak nevezhető. A biztos munka és munkahely újból döntő értékké vált. Így volt ez egy évtizeddel ezelőtt is, amikor két számjegyű munkanélküliségről és az EU legalacsonyabb foglalkoztatási szintjéről beszélhettünk. Ebből a helyzetből fordítottunk, és közel 900 ezer munkahelyet teremtettünk. Ennek köszönhetően 2019-ben a munkahely értékét már megelőzte az egészségügyi ellátás és az oktatás minősége a hazai lakosság értékítéletében. 2020–2021-ben a biztos állások iránti igény újra az első helyre ugrott.

Megerősödtek a családi és szűkebb baráti kapcsolatok, amelyek kisegíthetnek a bajban, különösen a pénzügyi megingások idején. Felerősödött a pénzügyi megtakarítás mint érték. Megerősödött a saját, biztonságos otthon értéke, ami felértékeli a kertes családi házakat. A középosztályban a biztonságos pénzügyi befektetések (állampapírok) jelentősége tovább nőtt. Minden területen felerősödött a kiszámíthatóság és a tervezhetőség értéke, mert ezek hoznak nagyobb biztonságérzetet.

Felértékelődött az egészség és az egészséges életmód.

Mindenkiben tudatosult, hogy a járvány aszimmetrikusan hatott az egészség terén: erősebben érintette a gyenge és gyengébben a jobb egészségi állapotban lévőket. Felértékelődött a jobb minőségű magánegészségügyi szolgáltatás, dinamikusan nőtt a magánszolgáltatók kínálata és kereslete. Az egészségügyi rendszer már régen esedékes fordulata egyszerre indult el a ma is legjobb állami intézményekben és a magánegészségügyben.

Az egészségügyi állapotot döntően meghatározó túlzott testsúly, a függőségek és az elavult táplálkozási szokások a fiatal és jól képzett nemzedékeknél tiltólistára kerültek. A magyar középosztály megkezdte az átállást az egészséges életmódra. Az állam rövidesen megérti, hogy a meggyőzés minden eszközével segíteni kell a tömeges átállást az egészséges életmódra. Ebbe az irányba lép majd az adórendszer, a biztosítási piac és a reklámpiac egyaránt.

Elérkezett a nehéz és kemény döntések kora

A járvány eddigi szakaszai alapján világossá vált, hogy azok voltak jobbak, akik időben meghozták a pandémia egészségügyi és gazdasági hatásainak kezeléséhez szükséges kemény döntéseket. A V4-országok jól teljesítettek, a déli EU-országok rosszul. A különbség az állami (kormányzati, önkormányzati, jegybanki) döntéshozatal minőségében volt. Ez a közösségi élet, a családok és az egyes személyek szintjén is igaz. Azok jártak jobban, akik a legnehezebb személyes döntéseket hozták meg – pályamódosítás, életmódváltás, gondolkodási minták cseréje –, és azok vannak ma nehezebb helyzetben, akik erre még nem vállalkoztak. Ezeknek az időknek a legfontosabb kérdése a következő: „Mi a legnehezebb döntés, amiről tudod, hogy meg kellene hoznod, de még nem tetted meg?” Mindenki tudja erre a saját válaszát, pont ezeket a döntéseket kell meghozni.

A digitális átállás egy évtizedet nyert

A válság és a járványkezelés egyik nyertese a digitális átállás. Az online oktatás, az online kereskedelem, az online ügyintézés, az online üzleti tárgyalás, az online egészségügyi szolgáltatás annyit fejlődtek egy év alatt, mint amire 2030-ig számíthattunk. Az otthoni munka kényszerből lehetőséggé vált az üzleti élet jelentős részében. A személyes jelenlét helyett az élet minden területén teret nyertek a személytelen kapcsolatok, és kiderült, hogy a hátrányok mellett sok előnnyel is jár a fordulat.

A digitális és online működés egyik előnye az időmegtakarítás, a könnyebbség és az egyszerűség. Másik előnye a gyors és sokszor ingyenes hozzáférés a modern oktatási szolgáltatásokhoz, tehát az életmód-, gondolkodás- és foglalkozásváltáshoz szükséges tudáshoz.

A digitális átállás felgyorsulása új üzleti szektort teremt

Az ázsiai SARS-járványra adott válasz során emelkedett fel webáruházával az Alibaba Group. A Covid–19 első hónapjaiban pedig kéttrillió dollárral nőtt az amerikai technológiai óriások tőzsdei értéke.

A járvány egy sor új online szolgáltató vállalkozást hozott létre és indított el az „egyszarvú” céggé válás (egymilliárd dolláros tőzsdei érték) felé. Magyarországon is elindult az üzleti szektor átrendeződése. Ennek iránytűje a digitális átállásban való részvétel.

Felértékelődnek a technológiai cégek

A járvány egy sor olyan korábbi folyamatot felgyorsított fel, amelyek 2000 után indultak, és 2030-ra volt várható az adott területen a fordulat. Ez minden területen előbb következett be, 5–15 évet gyorsultak a korábbi változások. Az e-önvezető autó már azelőtt győzött, mielőtt elterjedt volna. Az autóipar teljes átállása az elektromosságra és az önvezetés elvére nagyjából tíz évvel került közelebb. Magyarország az autóiparban jó eséllyel kerül újból a nyertesek közé, de érdemes figyelni a többi fordulatra is.

A mesterséges intelligencia (AI) még gyorsabban épül be az üzleti életbe, a médiától a pénzügyi rendszerig, a számítógépipartól az online kereskedelemig. Az AI az élet és az üzlet minden területén végül személyre szabott piacokat alakít ki, ahol a kereslet és a kínálat a maihoz képest nagyságrendileg változatosabb és szegmentáltabb lesz. Ez a változás a legnagyobb egy-két óriáscéget hozza monopolhelyzetbe minden piacon, mellette a kreatív kisvállalkozások új technológiai megoldásait díjazza.

Az új technológiák közül a kiterjesztett valóság (AR) nyeri talán a legtöbbet, mert egy sor hagyományos üzleti szektort forradalmasít. Részben megkettőzi – turizmus/virtuális utazás –, részben átalakítja – személyes oktatás, kiterjesztett és megnövelt előadóterem – a vállalkozások világát. Mindez nagyságrendileg megnöveli a jelenlétre alapozott események méreteit (múzeumlátogatók, fesztiválok, turisták, osztálytermek).

Megerősödik a hosszú távú fenntarthatósági gondolat és a fenntartható gazdaságra való átmenet

A járvány közbeni, utáni világ arról is szól, hogy az eddigi működésünk az élet egy sor meghatározó területén hosszú távon már nem fenntartható. Így van ez a klímaváltozás terén is, ezért felgyorsul a megújuló energiák, különösen a napenergia hasznosítása és az átállás a fosszilis korszakról a posztfosszilis korra. A fenntarthatóság gondolata a foglalkoztatás, a pénzügyi egyensúlyok, a növekedés, az infláció, a globális, regionális és lokális kereskedelem területein vezető szemponttá válik.

Gondolkodásban és technológiai fejlettségben 2030-ra ugrottunk előre, már csak a döntéseinkkel kell utolérnünk magunkat.

Ui.: „A járvány legtartósabb hatása az lesz, hogy gyorsít.” (Scott Galloway)

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.
 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.