Matolcsy György: A járvány gazdasági következményei

A Covid–19-vírus okozta pandémia negyedik hullámában vagyunk. Nem tudjuk, hogy mikor és hogyan tűnik el életünkből a járvány. Az erős sokk miatt azonban már láthatók azok a hosszú távú következmények, amelyek jelentősen átformálják működésünket.

Matolcsy cikkhez Fotó: Havran Zoltán

Elérkezett a nehéz és kemény döntések kora

A járvány eddigi szakaszai alapján világossá vált, hogy azok voltak jobbak, akik időben meghozták a pandémia egészségügyi és gazdasági hatásainak kezeléséhez szükséges kemény döntéseket. A V4-országok jól teljesítettek, a déli EU-országok rosszul. A különbség az állami (kormányzati, önkormányzati, jegybanki) döntéshozatal minőségében volt. Ez a közösségi élet, a családok és az egyes személyek szintjén is igaz. Azok jártak jobban, akik a legnehezebb személyes döntéseket hozták meg – pályamódosítás, életmódváltás, gondolkodási minták cseréje –, és azok vannak ma nehezebb helyzetben, akik erre még nem vállalkoztak. Ezeknek az időknek a legfontosabb kérdése a következő: „Mi a legnehezebb döntés, amiről tudod, hogy meg kellene hoznod, de még nem tetted meg?” Mindenki tudja erre a saját válaszát, pont ezeket a döntéseket kell meghozni.

A digitális átállás egy évtizedet nyert

A válság és a járványkezelés egyik nyertese a digitális átállás. Az online oktatás, az online kereskedelem, az online ügyintézés, az online üzleti tárgyalás, az online egészségügyi szolgáltatás annyit fejlődtek egy év alatt, mint amire 2030-ig számíthattunk. Az otthoni munka kényszerből lehetőséggé vált az üzleti élet jelentős részében. A személyes jelenlét helyett az élet minden területén teret nyertek a személytelen kapcsolatok, és kiderült, hogy a hátrányok mellett sok előnnyel is jár a fordulat.

A digitális és online működés egyik előnye az időmegtakarítás, a könnyebbség és az egyszerűség. Másik előnye a gyors és sokszor ingyenes hozzáférés a modern oktatási szolgáltatásokhoz, tehát az életmód-, gondolkodás- és foglalkozásváltáshoz szükséges tudáshoz.

A digitális átállás felgyorsulása új üzleti szektort teremt

Az ázsiai SARS-járványra adott válasz során emelkedett fel webáruházával az Alibaba Group. A Covid–19 első hónapjaiban pedig kéttrillió dollárral nőtt az amerikai technológiai óriások tőzsdei értéke.

A járvány egy sor új online szolgáltató vállalkozást hozott létre és indított el az „egyszarvú” céggé válás (egymilliárd dolláros tőzsdei érték) felé. Magyarországon is elindult az üzleti szektor átrendeződése. Ennek iránytűje a digitális átállásban való részvétel.

Felértékelődnek a technológiai cégek

A járvány egy sor olyan korábbi folyamatot felgyorsított fel, amelyek 2000 után indultak, és 2030-ra volt várható az adott területen a fordulat. Ez minden területen előbb következett be, 5–15 évet gyorsultak a korábbi változások. Az e-önvezető autó már azelőtt győzött, mielőtt elterjedt volna. Az autóipar teljes átállása az elektromosságra és az önvezetés elvére nagyjából tíz évvel került közelebb. Magyarország az autóiparban jó eséllyel kerül újból a nyertesek közé, de érdemes figyelni a többi fordulatra is.

A mesterséges intelligencia (AI) még gyorsabban épül be az üzleti életbe, a médiától a pénzügyi rendszerig, a számítógépipartól az online kereskedelemig. Az AI az élet és az üzlet minden területén végül személyre szabott piacokat alakít ki, ahol a kereslet és a kínálat a maihoz képest nagyságrendileg változatosabb és szegmentáltabb lesz. Ez a változás a legnagyobb egy-két óriáscéget hozza monopolhelyzetbe minden piacon, mellette a kreatív kisvállalkozások új technológiai megoldásait díjazza.

Az új technológiák közül a kiterjesztett valóság (AR) nyeri talán a legtöbbet, mert egy sor hagyományos üzleti szektort forradalmasít. Részben megkettőzi – turizmus/virtuális utazás –, részben átalakítja – személyes oktatás, kiterjesztett és megnövelt előadóterem – a vállalkozások világát. Mindez nagyságrendileg megnöveli a jelenlétre alapozott események méreteit (múzeumlátogatók, fesztiválok, turisták, osztálytermek).

Megerősödik a hosszú távú fenntarthatósági gondolat és a fenntartható gazdaságra való átmenet

A járvány közbeni, utáni világ arról is szól, hogy az eddigi működésünk az élet egy sor meghatározó területén hosszú távon már nem fenntartható. Így van ez a klímaváltozás terén is, ezért felgyorsul a megújuló energiák, különösen a napenergia hasznosítása és az átállás a fosszilis korszakról a posztfosszilis korra. A fenntarthatóság gondolata a foglalkoztatás, a pénzügyi egyensúlyok, a növekedés, az infláció, a globális, regionális és lokális kereskedelem területein vezető szemponttá válik.

Gondolkodásban és technológiai fejlettségben 2030-ra ugrottunk előre, már csak a döntéseinkkel kell utolérnünk magunkat.

Ui.: „A járvány legtartósabb hatása az lesz, hogy gyorsít.” (Scott Galloway)

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.