A rövid válasz nem. A hosszú válaszhoz azonban árnyaltabb képre van szükség, melyben értékelni kell az EU és a V4- országok válságkezelését és fejlődését is. Azt elmondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.
A magyar–lengyel barátság ellenére alig ismerjük a lengyelek elmúlt három évtizedének történetét. Pedig Európán belül a lengyelektől tanulhatunk a legtöbbet arról, hogy a kommunista múltból hogyan lehet sikeresen a jövőbe kormányozni egy országot.
2021-ben egy új pénzügyi rendszer alakult ki a világban. Évtizedünkben előre haladva egyre jobban kirajzolódnak majd az új rendszer alapvonásai, közöttük a jegybankok még erősebb szerepe.
Az önálló nemzeti jegybank nem csupán konjunktúrában ad több és jobb lehetőséget a sikerhez, hanem egy válság kezelésében is.
A „budapesti patthelyzet” az egész ország, sőt a Kárpát-medence fenntartható felzárkózása elé is falat emel.
Több fontos érv szól amellett, hogy miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret, hiszen minden fontos gazdaságfejlesztési döntésünknél törekednünk kell a főváros gazdasági, demográfiai és térszerkezeti túlsúlyának csökkentésére.
Dél-Korea és Magyarország Eurázsia együttműködő nemzeteihez tartoznak, sőt a céljaik szerint képesek egy sajátos országpár megépítésére is.
Évszázadunkban elkezdődött Eurázsia gazdasági integrációja. A négy ázsiai kistigris közül Magyarország számára Dél-Korea és Szingapúr tűnik a legígéretesebbnek.
Mára egyértelművé vált, hogy még az Európai Unióban is megőrizték a térség államai a Nyugat-Európához képest kialakult történelmi eltéréseiket.
A román sikerek egy északi modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli gazdaság gyengeségeiből erednek. A magyaroknak érdemes erősíteniük ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit.
A magyar modell képes volt szűkíteni a cseh gazdaság velünk szemben fennálló előnyét az elmúlt harminc évben, mert egy sor területen már innovatívabb, mint a stabil, de több területen rugalmatlanabb cseh modell.
Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásának segítése érdekében folyamatosan elemezzük a világgazdaság sikeres mintáit. Itt van a közelünkben egy olyan példa, amit már egyszer megtaláltunk, de később szem elől tévesztettünk: Csehország.
A Covid–19 negyedik hullámában vagyunk. Már láthatók azok a következmények, amelyek átformálják működésünket. Gondolkodásban és technológiai fejlettségben 2030-ra ugrottunk előre, már csak a döntéseinkkel kell utolérnünk magunkat.
Az elmúlt száz évet lezártuk és megindultunk a következő évtizedek nemzeti sikerei felé. Csak mi nyerhetjük meg és csak mi ronthatjuk el. Válasszuk az első lehetőséget!
A jegybank elnöke felteszi a „mi történt volna, ha…” kérdését annak érdekében, hogy egyértelmű és adatokkal alátámasztott választ tudjon adni a felvetésre.
Egy ország versenyképességi szintje meghatározhatja a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonyságát? Nézzük, mit gondol erről a jegybank elnöke.
Jelentős intézményi változásokra lesz szükség a kormányzat működésében, csak így kerülhetjük el a „közepes jövedelmi csapdába” történő beragadást.
A magyar forint 75. születésnapján – amit ma ünneplünk – mérlegre kell tennünk a forint kivezetésének és az euró bevezetésének dilemmáját. A kérdést kizárólag Magyarország nemzeti érdekei alapján kell elemeznünk.
A 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról és a jövő évről szól. Ennél jóval nagyobb, az egész 2020-as évtized a tét.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Lurdy mozi mától újra műsorra tűzte az vízilabdázók sikereit bemutató dokumentumfilmet, A nemzet aranyait, melynek csapata már a tévésorozaton dolgozik a Nemzeti Filmintézet támogatásával.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
Továbbra is ömlik az orosz energiahordozó a nyugati országokba.
A legrosszabb rémálmaiban sem sejtené meg.
Szijjártó Péter: az energiaellátás biztonsága a nemzetbiztonság része.
Az egyik balliberális hírportál tudósításával szembejött a valóság.
Last year, 746,900 individuals moved to the country, which is a 52.9 percent surge compared to the previous year.
Netanjahu: Izraelnek joga volt és mindig is lesz megvédeni magát ellenségeinkkel szemben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
