PC19

A miniszterelnök új célt tűzött ki Magyarország elé. Eszerint 2030-ra el kell érnünk el az EU-27-ek akkori átlagos fejlettségi szintjét. Gazdaságtörténeti metszetben az elmúlt három évtized egyik legjelentősebb döntésének tartom ezt, teljes egészében egyetértve a célkitűzéssel és az időzítéssel.

A rövid válasz nem. A hosszú válaszhoz azonban árnyaltabb képre van szükség, melyben értékelni kell az EU és a V4- országok válságkezelését és fejlődését is. Azt elmondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.

A magyar–lengyel barátság ellenére alig ismerjük a lengyelek elmúlt három évtizedének történetét. Pedig Európán belül a lengyelektől tanulhatunk a legtöbbet arról, hogy a kommunista múltból hogyan lehet sikeresen a jövőbe kormányozni egy országot.

2021-ben egy új pénzügyi rendszer alakult ki a világban. Évtizedünkben előre haladva egyre jobban kirajzolódnak majd az új rendszer alapvonásai, közöttük a jegybankok még erősebb szerepe.

Az önálló nemzeti jegybank nem csupán konjunktúrában ad több és jobb lehetőséget a sikerhez, hanem egy válság kezelésében is.

A „budapesti patthelyzet” az egész ország, sőt a Kárpát-medence fenntartható felzárkózása elé is falat emel.

Több fontos érv szól amellett, hogy miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret, hiszen minden fontos gazdaságfejlesztési döntésünknél törekednünk kell a főváros gazdasági, demográfiai és térszerkezeti túlsúlyának csökkentésére.

Dél-Korea és Magyarország Eurázsia együttműködő nemzeteihez tartoznak, sőt a céljaik szerint képesek egy sajátos országpár megépítésére is.

Évszázadunkban elkezdődött Eurázsia gazdasági integrációja. A négy ázsiai kistigris közül Magyarország számára Dél-Korea és Szingapúr tűnik a legígéretesebbnek.

Mára egyértelművé vált, hogy még az Európai Unióban is megőrizték a térség államai a Nyugat-Európához képest kialakult történelmi eltéréseiket.

A román sikerek egy északi modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli gazdaság gyengeségeiből erednek. A magyaroknak érdemes erősíteniük ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit.

A magyar modell képes volt szűkíteni a cseh gazdaság velünk szemben fennálló előnyét az elmúlt harminc évben, mert egy sor területen már innovatívabb, mint a stabil, de több területen rugalmatlanabb cseh modell.

Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásának segítése érdekében folyamatosan elemezzük a világgazdaság sikeres mintáit. Itt van a közelünkben egy olyan példa, amit már egyszer megtaláltunk, de később szem elől tévesztettünk: Csehország.

A Covid–19 negyedik hullámában vagyunk. Már láthatók azok a következmények, amelyek átformálják működésünket. Gondolkodásban és technológiai fejlettségben 2030-ra ugrottunk előre, már csak a döntéseinkkel kell utolérnünk magunkat.

Az elmúlt száz évet lezártuk és megindultunk a következő évtizedek nemzeti sikerei felé. Csak mi nyerhetjük meg és csak mi ronthatjuk el. Válasszuk az első lehetőséget!

A jegybank elnöke felteszi a „mi történt volna, ha…” kérdését annak érdekében, hogy egyértelmű és adatokkal alátámasztott választ tudjon adni a felvetésre.

Egy ország versenyképességi szintje meghatározhatja a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonyságát? Nézzük, mit gondol erről a jegybank elnöke.

Jelentős intézményi változásokra lesz szükség a kormányzat működésében, csak így kerülhetjük el a „közepes jövedelmi csapdába” történő beragadást.

A magyar forint 75. születésnapján – amit ma ünneplünk – mérlegre kell tennünk a forint kivezetésének és az euró bevezetésének dilemmáját. A kérdést kizárólag Magyarország nemzeti érdekei alapján kell elemeznünk.

A 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról és a jövő évről szól. Ennél jóval nagyobb, az egész 2020-as évtized a tét.