Matolcsy György: Mit mutat a cseh–magyar tükör?

Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásának segítése érdekében folyamatosan elemezzük a világgazdaság sikeres mintáit. Itt van a közelünkben egy olyan példa, amit már egyszer megtaláltunk, de később szem elől tévesztettünk: Csehország.

A couple walk across the Charles Bridge early morning on April 28, 2021 in Prague. (Photo by Michal Cizek / AFP) Fotó: AFP/Michal Cizek

A két ország örökségénél egy sor területen működik a „kamatos kamat” törvénye és erre épül a mára kialakult jelentős cseh előny. Az örökség adta előnyök közül a legfontosabbak:

1. A második világháború előtt a cseh gazdaságban az ipar aránya másfélszerese volt a magyarnak.

Az ipar 53 százalékos cseh és 36 százalékos hazai aránya mellett a mezőgazdaság lényegesen kisebb részesedése jellemezte a cseh gazdaságot, ahol 37 százalékos volt a magyar és 23 százalékos a cseh arány. Ez jó alap volt a későbbi cseh iparosítási programok számára, mert volt mire építkezni a vas és acél országának kísérlete helyett.

2. A két világháború között Csehszlovákia elkerülte a súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságokat.

Ez segítette a magas fejlettségi szint megőrzését, mert nem indultak be a minket jellemző „egyensúly vagy növekedés” ciklusok, amelyek jelentős növekedési áldozattal jártak.

3. Csehszlovákia elkerülte a hiperinflációt.

Így alacsonyan maradt a külső adósság, magas volt az ipari export aránya és a második világháború előtt a cseh gazdaság elérte Ausztria fejlettségi szintjének 91 százalékát. Nálunk fordított történetet indított be a hiperinfláció.

4. A rendszerváltozást szóban sokkterápiával, a gyakorlatban fokozatos átmenettel hajtották végre.

Mi pont fordított stratégiát követtünk, graduális/fokozatos átmenetről beszéltünk, de az 1990-es évtized első felében sokkterápiára épült a magyar gazdaságpolitika. A cseh foglalkoztatás így 400 ezer, a magyar 1,2 millió munkahelyet veszített a piaci átmenet során. A magyar sokkterápia azért óriási hiba, mert éppen az 1989–1992 közötti európai recesszió közben történt, ami többszörösen leértékelte a magyar nemzeti vagyont.

5. Csehország az 1920 utáni száz évben a kelet-közép-európai régió legversenyképesebb országa volt.

A rendszerváltoztatás előtti örökség és az európai recesszió közben elkerülték a sokkterápiát, helyette a fokozatos piaci átmenet módszerét követték: ennek köszönhetően áll ma a cseh gazdaság a legközelebb az EU–27 átlagához.

6. Az egy főre jutó fejlettség terén Csehország ma az EU–27 átlagának 94,1 százalékát, mi 74 százalékát érjük el.

Csehország relatív fejlettsége 2000-ben hasonló volt a mai magyar fejlettséghez. Az elmúlt húsz évben azonban sikerült kitörniük a közepes fejlettségből, ami náluk nem működött csapdaként, így tavaly fejlettségben már megelőzték Olaszországot.

7. A cseh gazdaságot folyamatosan a magas beruházási ráta és a hatékony tőkefelhalmozás jellemzi.

A beruházásokon belül a cseh gazdaságban a legnagyobb az immateriális javak felhasználása a régióban. Ez jelzi, hogy a beruházások jellemzően nem „vasba és betonba”, hanem „agyakba és intézményekbe” történnek.

 8. A feldolgozóipar belföldi hozzáadott értéke magasabb a magyarnál.

Korunkban az exportra termelő feldolgozóipar áll a felzárkózási példák középpontjában. A cseheknél e téren magasabb a hazai tulajdonosi hányad és kisebb az importtartalom a magyar gazdasághoz képest.

9. A teljes exportban magasabb a cseh hozzáadott érték aránya, mint nálunk.

Míg a cseh export 62,3 százalékos, addig a magyar 55,9 százalékos hozzáadott értéket tartalmaz. Ez is a „kamatos kamat” mintára működik, mert a mai magasabb hazai érték jóval magasabb jövőbeli hozzáadott értéket alapoz meg.

10. Az innovációs ráfordítások magasabbak a magyarnál és lényegesen magasabb a vállalatok digitalizáltsága.

A cseh vállalatok digitalizáltsága a 8. helyen áll az EU-ban, Magyarország csak a 25. helyen tartózkodik. Ez magasabb termelékenységet jelent, több jövedelmet, így több beruházási forrást az üzleti szektorban.

11. A munkaerőpiac az elmúlt harminc évben kisebb ciklusokat mutatott a magyarnál.

A cseh foglalkoztatási ráta 2019-ben a negyedik legmagasabb volt az EU 27 tagországa között és a 15–64 év közötti korosztályban 75,1 százalékon áll, szemben a 70,1 százalékos magyar szinttel.

12. Csehország területi szerkezete kiegyensúlyozottabb, mint a miénk.

A három legnagyobb fővároson kívüli város közel kétszeres súlyt képvisel a cseh GDP-ben, mint Magyarországon a három legnagyobb Budapesten kívüli város. Ez egy egészségesebb, szétterülő gazdasági térszerkezetet jelent.

13. 1990 után külső egyensúlytalanság és eladósodás nélkül sikerült felzárkózást elérniük.

Ennek döntő oka, hogy a csehek zömében belső pénzügyi forrásokra támaszkodtak. Így érték el, hogy nettó külső adósságuk több évtizede negatív.

14. A cseh gazdaság sérülékenysége alacsony.

A régióban a cseh gazdaságnak a legkedvezőbb a hitelminősítői adósságbesorolása, ami megjelenik a pénzügyi források alacsonyabb árában.

15. A cseh költségvetési politika erősen anticiklikus volt.

A 2015–2019 közötti öt év átlagában többletes volt a cseh költségvetés.

Ezek az örökölt előnyök a cseh modell kiszámíthatóbb, fokozatos, a korábbi értékeket megőrző, a sokkokat elkerülő működéséből erednek. 

De itt jön az érdekesség!

Az elmúlt harminc évben – döntően a 2010 utáni pozitív fordulatok eredményeképpen – a nagy ciklusokat mutató, óriási veszteségekkel működő magyar modell az 1990. évi EU-átlag 51 százalékáról 74 százalékra jött fel. Közben a cseh modell az EU-átlag 81 százalékáról 94,1 százalékra lépett előre. Az elmúlt három évtizedben mi 23 százalékkal, a csehek 13 százalékkal közeledtek az EU–27-ek átlagához (eközben a lengyelek 34 százalékkal).

Érdemes ezért egy következő elemzésben a magyar modell előnyeit is feltárnunk, hogy a jövőben az erősségeinkre játsszunk, miközben ledolgozzuk hátrányainkat.

P. S. 

„Cselekedj, hogy erős legyél” – Ralph Waldo Emerson

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

(A borítóképen a prágai Károly-híd. Fotó: AFP/Michal Cizek)