Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?

A magyar forint 75. születésnapján – amit ma ünneplünk – mérlegre kell tennünk a forint kivezetésének és az euró bevezetésének dilemmáját. A kérdést kizárólag Magyarország nemzeti érdekei alapján kell elemeznünk.

Budapest 2020.06.04. Pénzváltó Exclusive Change foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Ezzel szemben a magyar eszközök jól céloztak és jó hatásfokkal működtek az NHP Hajrá!, a hosszú moratórium, a fedezett hitelek, az eszközvásárlások és a rugalmas kamatpolitika révén.

A 2007/2009-es válságot forintra épülő gazdaságpolitikával eredményesen lehetett kezelni, az euróval pedig nem

2010 után a helyes gazdaságpolitikai fordulat a forintra épített. Egyértelmű, hogy forint nélkül nem tudtuk volna helyreállítani a költségvetés egyensúlyát 2010–2013 között, mert eurózóna tagsággal nem vezethettük volna be az új adórendszert. Ezzel lehetett bevételi oldalon szanálni az államháztartást, megszorításokra épülő politika nélkül. Az eurózónában a költségvetés kiadási oldalán erőltették a megszorításokat, ami óriási reálgazdasági, foglalkoztatási, beruházási és növekedési áldozattal járt.

Emiatt következett be 2010 tavaszán a görög válság, ami 2011–2012-ben a teljes eurózóna válságához vezetett. A forinttal és az euróval végrehajtott válságkezelés eredményességére jellemző, hogy Olaszország még 2019 végére sem érte el a 2007-es GDP szintjét, miközben Magyarország már 2014 közepén elérte. Sőt, az olasz és a görög gazdaság az euró két évtizede alatt elveszítette korábbi relatív fejlettségi szintjének negyedét. Ekkora visszaesésre eddig csak háborúk során került sor, békeidőkben nem.

A 2013 utáni növekedési, majd felzárkózási fordulat a forintra épült

A 2010–2013 között végrehajtott költségvetési szanálás megteremtette a növekedési fordulat esélyét, de ehhez kellett az MNB teljes fordulata is, ami az önálló jegybankra, tehát a nemzeti fizetőeszközre épült. Egy sor célzott lépéssel (többek között az NHP, a svájci frank hitelek kivezetése, az önfinanszírozási program) először növekedési, majd felzárkózási fordulatot vitt véghez Magyarország. Ezek nélkül nem lehetett volna a Trianon utáni száz év legsikeresebb évtizede a 2010–2019 közötti tíz év.

Az euró első két évtizede több kudarcot hozott, mint sikert

Az első húsz év csak Németországnak és Hollandiának hozott nyereséget, az összes többi tagállamnak veszteséget, a délieknek pedig történelmi mértékű veszteséget. Olaszország 4300 milliárd eurót, Franciaország 3600 milliárd eurót veszített az eurón és a többiek kára is több évi GDP.

Az euró nem vált a dollárral azonos erősségű világpénzzé, a globális jegybanki devizatartalékok 61 százalékát továbbra is dollárban tartják. Az euró nem tette világhatalommá az Európai Uniót, az EU nem lett gazdasági kihívója Amerikának. Nyugat-Európa világgazdasági súlya jelentősen csökkent az elmúlt húsz évben, döntően az euró miatt.

Az járt jól, aki kimaradt az eurózónából

A svédek és a dánok jobban teljesítettek, mint a finnek; a lengyelek jobban, mint a spanyolok, a csehek, magyarok; és a románok jobban, mint a portugálok, görögök, szlovénok és a szlovákok. Az angolok jobbak voltak a nemzeti fizetőeszközüknek köszönhetően, mint a franciák és az olaszok az euróval. A németek még jobbak lehettek volna az euró nélkül, mert akkor az EU összes tagállama – az önálló pénzpolitika révén – sikeresebb lett volna, tehát nagyobb európai exportpiacra támaszkodhatott volna a német gazdaság.

Még a baltiak sikere sem az eurónak köszönhető, pont fordítva: a számukra erős euró miatt építették felzárkózásukat a feldolgozóipar helyett a szolgáltatásokra és különösen a digitális átállásra.

Mindenki jobban teljesített az euró előtt, mint euróval

Gazdaságtörténeti tény, hogy az eurózóna mindegyik tagállama még euró nélkül érte el a csatlakozáskor meglévő fejlettségi szintjét, tehát így lett fejlett és gazdag. Nem az euró hozott gazdagságot, hanem a nemzeti fizetőeszköz.

Két évtized alatt már lehetett volna sikeres felzárkózás az euróval – ahogy az euró előtt és nélkül a görög, a spanyol, az ír vagy a finn sikerek mutatják – de ilyet nem ismerünk. A példák többsége fordított: az euró átvétele után a tagok veszítettek korábbi saját fejlettségi szintjükből és a rangsorban hátrébb csúsztak az eurózónán kívüli európai versenytársaikhoz képest.

Ezek miatt érdemes nagyra értékelnünk a forintot és keresni az euró átvételének biztonságos, tehát sikert ígérő időpontját.

P. S.

„Ha forint van, minden van…” (Nemzetgazdasági Minisztérium, titkos jelszó a 2011/2012-es pénzügyi támadás idejéből).

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

Borítókép: Kallus György/Világgazdaság