időjárás 2°C Hedvig 2021. October 17.
logo

Áttérés az okostőke-intenzív pályára

Matolcsy György
2021.07.26. 11:58 2021.10.01. 14:00
Áttérés az okostőke-intenzív pályára

A 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról szól. Jóval nagyobb a tét. A kiinduló kérdés mindenképpen az, hogy a 2021 első felében újraindult, majd a második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra? A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés.

A költségvetési vita mélyén beruházási vita rejtőzik

A 2022. évi költségvetésben az 5,9 százalékos hiány mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Ez több szempontból is hibás és fenntarthatatlan. Nézzünk néhány érvet emellett:

A helyreállítási paradoxon

A magyar gazdaság 2021 második negyedévében újraindult és az idei év végéig el fogja érni a 2019. év végi teljesítményét. Ezzel azonban nem ért véget a teljes helyreállítás, mert még rendeznünk kell az egyensúlyi mutatókat és a felzárkózás folyamatait is.

  • A nemzetközi tapasztalatok egységesen azt mutatják, hogy egy gazdaság felzárkózásához a fejlettebbek szintjéhez folyamatosan magas, 25–35 százalék közötti GDP-arányos beruházási ráta szükséges. A 2018–2020 közötti átlagos, 26,4 százalékos magyar ráta ezt már teljesíti, a 2013–2020 közötti 23,3 százalékos még nem teljesítette. Azonban nem csak az arány számít, hasonlóan fontos a beruházások összetétele is. Ebben nem állunk jól, mert a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges „okos” beruházások aránya.
  • Ezzel szemben az építési jellegű beruházások aránya 50 százalékos. Ráadásul 2017 és 2020 között nálunk nőtt legjobban az építési beruházások aránya az EU-tagországok körében, így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek és nem az „okos” beruházások állnak.
  • A magyar beruházási rátán belül – az EU 27-ek körét tekintve – nálunk szerepelnek a legmagasabb arányban állami beruházások. Ezek háromnegyed része azonban építési beruházás. Az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet.
  • Az állami beruházásokon belül az építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt gerjeszt. Ezt erősíti a növekvő importált infláció.
  • 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos.
  • Az „okos” tőke (például K+F, IT, licencek, eredeti kulturális alkotások) szerény aránya azt is jelenti, hogy alacsony a beruházási javak amortizációja, ezáltal a tőkepótlás és a tőkeképzés is. Más tőkemegtérülési követelményt és tőkeképződést jelent egy épület évi 1 százalékos vagy egy IT beruházás 100 százalékos leírási forrása.
    • Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet.

     

    • Az EU-ban legmagasabb szinten álló kormányzati beruházások mellett nálunk alacsony a háztartási-családi beruházások aránya. Eközben magas a megtakarítási ráta és a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Valójában az állam a családok helyett beruház, zömében épít, ahelyett, hogy a családok vállalkozói, tudástőke-bővítési és más üzleti beruházásokat indítanának.

    A költségvetési vita valójában nem egy évről, hanem az egész évtizedről szól

    A valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól. Nem csak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára való áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az „okos” tőkebefektetésekre való áttérés helyett.

    Ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen.

    P. S.

    „Mindig az a nyilvánvaló, amit senki sem vesz észre, mielőtt valaki egyszerűen megfogalmazná” – Halil Dzsibrán

    Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

    A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

    Borítókép: Reuters

    PC19

    Matolcsy György: Mit mutat a magyar–cseh tükör?

    A dosszié összes cikke