A magyar gazdaság 2021 második negyedévében újraindult és az idei év végéig el fogja érni a 2019. év végi teljesítményét. Ezzel azonban nem ért véget a teljes helyreállítás, mert még rendeznünk kell az egyensúlyi mutatókat és a felzárkózás folyamatait is.
Ezeken belül különösen fontos a költségvetési egyensúly három százalék alatti értékének, a tartósan és érzékelhetően csökkenő államadósság-rátának és a piaci egyensúlynak (három százalék körüli infláció) a helyreállítása. A már elért munkaerőpiaci egyensúly és a nullaközeli folyó fizetési mérleg a közepes, de eredményes válságkezelés miatt nem is romlott el. E két utóbbi mutatónál tehát „csak” a jelenlegi helyzet megőrzése a feladat.
Miként jelentkezik a helyreállítási paradoxon?
Ha csak a reálgazdaság teljesítménye áll helyre, az egyensúly pedig nem, akkor csak részleges a helyreállítás. Minél több költségvetési forrást használ egy állam a helyreállításhoz, annál kisebb lesz az esélye a helyreállt növekedés fenntartására, mert a megbillent egyensúlyok idővel kikényszerítik a költségvetési megszorításokat. Minél gyorsabb az egyensúly helyreállítása, annál gyorsabban nyílnak meg a költségvetésen kívüli források a fenntartható növekedés támogatására.
A fenntartható felzárkózás pénzügyi képlete
2010 és 2021 között végig biztosítani tudtuk az egyensúlyi, a növekedési és a felzárkózási fordulatok, majd a válságkezelés pénzügyi forrásait. E forrásokra a teljes helyreállításhoz is szükség lesz. Azonban már látszik, hogy az új évtizedben minden más lesz, ezért újra kell építenünk a 2020-as évek gazdasági felzárkózásának pénzügyi képletét.
Érdemes a válságkezelés pénzügyeiből kiindulni, mert ez már a 2020-as évtized eleje: ami most történik, az előre jelzi az egész évtizedet. Milyen tényezőkről van tehát szó?
Erősödött az állam és az állami források szerepe
A fejlett gazdaságok (Amerikai Egyesült Államok, eurózóna, Nagy-Britannia, Japán) a GDP 40 százalékát elérő költségvetési és jegybanki forrást mozgósítottak a válságkezelésre. Az összes fejlett ország együttvéve és átlagosan a GDP 30 százalékát kitevő élénkítést hajtott végre. Térségünkben és a feltörekvő országok körében átlagosan a GDP 18 százalékát éri el a válságkezelésre felhasznált források mértéke, ami nagyjából a fele a fejlett országok mértékének. Csehország és Magyarország 25 százalékkal jár az élen. Ha a hitelmoratóriumot is beleszámítjuk, akkor a magyar összeg már 30 százalék körül alakul. A román adat pedig tíz százalék.