A helyreállítási paradoxon

A magyar gazdaság 2021 második negyedévében újraindult és az idei év végéig el fogja érni a 2019. év végi teljesítményét.

Fotó: Kurucz Árpád

Bármelyik számot nézzük, óriási az államok pénzügyi szerepvállalása a válságkezelésben. A térségben a magyar források nem csupán mennyiségben a legnagyobbak, hanem a szerkezetükben is a legjobbak. A válságkezelésre használt teljes összeg kétharmadát jegybanki források biztosították, ezzel döntően belső forrásból kezeltük a válságot úgy, hogy fékeztük az állam eladósodását.

Hitelbővülésre épült a magyar válságkezelés

Itthon döntően jegybanki forrásokból nyújtott banki hitelek bővítésével kezeltük a válságot. A magánszektor (háztartások és vállalatok) hiteleinek 2020-ban végbement 11,8 százalékos bővülése terén az EU27-ek körében az első helyet értük el, szemben a GDP-csökkenés tizenötödik és a kormányzati fogyasztás huszonötödik helyével. A háztartások fogyasztása a hatodik helyen szerepel, ami mögött szintén egy bizalomra épülő hitelbővülés áll.

Jelentős a családok pénzügyi vagyona

A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek állománya mintegy 68 ezermilliárd forint, ami már jelentősen meghaladja a magyar GDP szintjét. Ebből 24 ezermilliárd forint az üzletrész és egyéb követelés, valamint 44 ezermilliárd forint a pénzügyi követelés. Ez utóbbit tekinthetjük elvileg mozgósíthatónak a teljes helyreállítás szempontjából. Közel hatezermilliárd az otthon tartott pénz, mintegy 12 ezermilliárd a bankbetét és szintén közel tízezermilliárd a lakossági állampapírok állománya, ezekben jelentős a hétezermilliárd forintot kitevő „privát banki” befektetések szerepe is.

Magas az államadósság belső finanszírozása

Az EU27-ek körében nálunk a legmagasabb a lakossági állampapírok aránya, közel 25 százalék, a régiós országokban átlagosan két százalék. A külföldi befektetők államadósságon belüli aránya 33 százalék. Ez a szám hasonló a térségünkben, míg az eurózónában magas, 53 százalék.

A helyreállítás belső forrásai tehát rendelkezésre állnak a lakosság és a bankok körében egyaránt.

Sikeres és dinamikus a külföldi tőkevonzás

A magyar válságkezelés egyik legerősebb pontja, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás érdemben meghaladta az EU27-ek körében tapasztaltat. Ennek is köszönhető, hogy a válság alatt az EU27-körben a tizenegyedik helyet érte el az exportteljesítmény és a 2019. év végi exportvolument már 2020 végére elértük.

Mire épülhet tehát a teljes helyreállítás?

A fenti kiindulópontokból az következik, hogy:

– Az egyensúly és a felzárkózás helyreállításának pénzügyi forrásai döntően belül, itthon rendelkezésre állnak.

– Ezek akkor nyílnak meg, ha először letörjük az inflációt és már 2022-ben beállítjuk a három százalék körüli (3–3,4 százalékos) költségvetési hiányt, amit 2023-tól rendre három százalék alatt tartunk.

– Ehhez még az államadósság-ráta folyamatos és dinamikus csökkentése is szükséges.

– A családok pénzügyi vagyona – egy ezt ösztönző pénzpolitika esetén – bevonható a teljes helyreállítás pénzügyi forrásai közé.

– A bankrendszer képes erőteljesebb szerepet vállalni az állam és az üzleti szektor finanszírozásában.

– A jegybank – középtávú inflációs céljának teljesülése esetén – képes a helyreállítás és felzárkózás zöld forrásait biztosítani.

Mindez azt jelenti, hogy nem a költségvetés három százalék feletti hiányából és újabb külső eladósodásból lehet és kell fedezni a teljes helyreállítás pénzügyi forrásait. Ezek a családok pénzügyi vagyonából és későbbi megtakarításaiból, valamint a bankrendszer és a jegybank mérlegéből belülről is finanszírozhatók.

Sőt, a helyreállítási paradoxon miatt más út nem is járható.

P. S.

„Az erő nemcsak úgy létezik, hanem benned van” – Marie Forleo.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

Borítókép: Kurucz Árpád