Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A magyar gazdaság 2021 második negyedévében újraindult és az idei év végéig el fogja érni a 2019. év végi teljesítményét. Ezzel azonban nem ért véget a teljes helyreállítás, mert még rendeznünk kell az egyensúlyi mutatókat és a felzárkózás folyamatait is.
Ezeken belül különösen fontos a költségvetési egyensúly három százalék alatti értékének, a tartósan és érzékelhetően csökkenő államadósság-rátának és a piaci egyensúlynak (három százalék körüli infláció) a helyreállítása. A már elért munkaerőpiaci egyensúly és a nullaközeli folyó fizetési mérleg a közepes, de eredményes válságkezelés miatt nem is romlott el. E két utóbbi mutatónál tehát „csak” a jelenlegi helyzet megőrzése a feladat.
Miként jelentkezik a helyreállítási paradoxon?
Ha csak a reálgazdaság teljesítménye áll helyre, az egyensúly pedig nem, akkor csak részleges a helyreállítás. Minél több költségvetési forrást használ egy állam a helyreállításhoz, annál kisebb lesz az esélye a helyreállt növekedés fenntartására, mert a megbillent egyensúlyok idővel kikényszerítik a költségvetési megszorításokat. Minél gyorsabb az egyensúly helyreállítása, annál gyorsabban nyílnak meg a költségvetésen kívüli források a fenntartható növekedés támogatására.
A fenntartható felzárkózás pénzügyi képlete
2010 és 2021 között végig biztosítani tudtuk az egyensúlyi, a növekedési és a felzárkózási fordulatok, majd a válságkezelés pénzügyi forrásait. E forrásokra a teljes helyreállításhoz is szükség lesz. Azonban már látszik, hogy az új évtizedben minden más lesz, ezért újra kell építenünk a 2020-as évek gazdasági felzárkózásának pénzügyi képletét.
Érdemes a válságkezelés pénzügyeiből kiindulni, mert ez már a 2020-as évtized eleje: ami most történik, az előre jelzi az egész évtizedet. Milyen tényezőkről van tehát szó?
Erősödött az állam és az állami források szerepe
A fejlett gazdaságok (Amerikai Egyesült Államok, eurózóna, Nagy-Britannia, Japán) a GDP 40 százalékát elérő költségvetési és jegybanki forrást mozgósítottak a válságkezelésre. Az összes fejlett ország együttvéve és átlagosan a GDP 30 százalékát kitevő élénkítést hajtott végre. Térségünkben és a feltörekvő országok körében átlagosan a GDP 18 százalékát éri el a válságkezelésre felhasznált források mértéke, ami nagyjából a fele a fejlett országok mértékének. Csehország és Magyarország 25 százalékkal jár az élen. Ha a hitelmoratóriumot is beleszámítjuk, akkor a magyar összeg már 30 százalék körül alakul. A román adat pedig tíz százalék.
Bármelyik számot nézzük, óriási az államok pénzügyi szerepvállalása a válságkezelésben. A térségben a magyar források nem csupán mennyiségben a legnagyobbak, hanem a szerkezetükben is a legjobbak. A válságkezelésre használt teljes összeg kétharmadát jegybanki források biztosították, ezzel döntően belső forrásból kezeltük a válságot úgy, hogy fékeztük az állam eladósodását.
Hitelbővülésre épült a magyar válságkezelés
Itthon döntően jegybanki forrásokból nyújtott banki hitelek bővítésével kezeltük a válságot. A magánszektor (háztartások és vállalatok) hiteleinek 2020-ban végbement 11,8 százalékos bővülése terén az EU27-ek körében az első helyet értük el, szemben a GDP-csökkenés tizenötödik és a kormányzati fogyasztás huszonötödik helyével. A háztartások fogyasztása a hatodik helyen szerepel, ami mögött szintén egy bizalomra épülő hitelbővülés áll.
Jelentős a családok pénzügyi vagyona
A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek állománya mintegy 68 ezermilliárd forint, ami már jelentősen meghaladja a magyar GDP szintjét. Ebből 24 ezermilliárd forint az üzletrész és egyéb követelés, valamint 44 ezermilliárd forint a pénzügyi követelés. Ez utóbbit tekinthetjük elvileg mozgósíthatónak a teljes helyreállítás szempontjából. Közel hatezermilliárd az otthon tartott pénz, mintegy 12 ezermilliárd a bankbetét és szintén közel tízezermilliárd a lakossági állampapírok állománya, ezekben jelentős a hétezermilliárd forintot kitevő „privát banki” befektetések szerepe is.
Magas az államadósság belső finanszírozása
Az EU27-ek körében nálunk a legmagasabb a lakossági állampapírok aránya, közel 25 százalék, a régiós országokban átlagosan két százalék. A külföldi befektetők államadósságon belüli aránya 33 százalék. Ez a szám hasonló a térségünkben, míg az eurózónában magas, 53 százalék.
A helyreállítás belső forrásai tehát rendelkezésre állnak a lakosság és a bankok körében egyaránt.
Sikeres és dinamikus a külföldi tőkevonzás
A magyar válságkezelés egyik legerősebb pontja, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás érdemben meghaladta az EU27-ek körében tapasztaltat. Ennek is köszönhető, hogy a válság alatt az EU27-körben a tizenegyedik helyet érte el az exportteljesítmény és a 2019. év végi exportvolument már 2020 végére elértük.
Mire épülhet tehát a teljes helyreállítás?
A fenti kiindulópontokból az következik, hogy:
– Az egyensúly és a felzárkózás helyreállításának pénzügyi forrásai döntően belül, itthon rendelkezésre állnak.
– Ezek akkor nyílnak meg, ha először letörjük az inflációt és már 2022-ben beállítjuk a három százalék körüli (3–3,4 százalékos) költségvetési hiányt, amit 2023-tól rendre három százalék alatt tartunk.
– Ehhez még az államadósság-ráta folyamatos és dinamikus csökkentése is szükséges.
– A családok pénzügyi vagyona – egy ezt ösztönző pénzpolitika esetén – bevonható a teljes helyreállítás pénzügyi forrásai közé.
– A bankrendszer képes erőteljesebb szerepet vállalni az állam és az üzleti szektor finanszírozásában.
– A jegybank – középtávú inflációs céljának teljesülése esetén – képes a helyreállítás és felzárkózás zöld forrásait biztosítani.
Mindez azt jelenti, hogy nem a költségvetés három százalék feletti hiányából és újabb külső eladósodásból lehet és kell fedezni a teljes helyreállítás pénzügyi forrásait. Ezek a családok pénzügyi vagyonából és későbbi megtakarításaiból, valamint a bankrendszer és a jegybank mérlegéből belülről is finanszírozhatók.
Sőt, a helyreállítási paradoxon miatt más út nem is járható.
P. S.
„Az erő nemcsak úgy létezik, hanem benned van” – Marie Forleo.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.
Borítókép: Kurucz Árpád
Elképesztően drága zsírleszívás: Ruszin-Szendi egy magánklinikáról hívott segítséget
Szabad szemmel is láthatjuk a Nemzetközi Űrállomást és Kapu Tiborék űrhajóját
Gáspár Evelin bejelentette az örömhírt a babáról: fiú lesz
Idejében figyelmeztetették Magyar Pétert: hamarosan újabb nagyágyú tér vissza a ringbe (VIDEÓ)
Fütyül Mbappéra a Real Madrid, új sztárt ünnepelnek
Csúcson a forint: Letarolja a lejt, a dollár is kapitulál
Schiffer András elárulta, hogy Magyar Péter karrierjének mikor és miért lesz vége + videó
Hazatért a válogatott csatár, főszereplővé vált a piacon a Paks – körkép
Teljesen elszabadultak a Tiszások, szerintük Magyar Péter előbb volt, mint Széchenyi István
Zelenszkij olyan dolgokról egyeztetett a német külügyminiszterrel, amik átírhatják a háború menetét
Baloldali megmondóember állt ki a Csík zenekar énekesnője mellett + videó
Zalatnay Sarolta könyörtelenül leleplezte Koncz Zsuzsa féltve őrzött titkát
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A PC19 cikksorozat elérkezett egy fontos határvonalhoz, a sorozatban megjelent írások immáron betöltötték küldetésüket.
Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat–Kelet között működő pénzügyi központ, „átjáró” megépítésére.
2020-ban egy összetett válsággal berobbant életünkbe századunk harmadik évtizede. Eredményesen kezeltük a válságot, de visszatért az infláció és beütött az orosz–ukrán háború. Már sejtjük, hogy nehéz lesz az évtized. Az új magyar tervhez először is érdemes saját választ találni arra a kérdésre, hogy merre vezetnek a 2020-as évek?
Két éve támadt ránk a vírus. Eredményesen küzdöttünk, legyőztük a krízist. A 2008/2009-es válság után hat és fél évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt másfél év. Ahogy a 2010–2019 közötti sikeres évtized jó alapot teremtett a 2020–2021-es eredményes válságkezeléshez, úgy építhetünk majd a jelenlegi sikerekre, amikor elindulunk a fenntartható felzárkózás felé.
A miniszterelnök új célt tűzött ki Magyarország elé. Eszerint 2030-ra el kell érnünk el az EU-27-ek akkori átlagos fejlettségi szintjét. Gazdaságtörténeti metszetben az elmúlt három évtized egyik legjelentősebb döntésének tartom ezt, teljes egészében egyetértve a célkitűzéssel és az időzítéssel.
A rövid válasz nem. A hosszú válaszhoz azonban árnyaltabb képre van szükség, melyben értékelni kell az EU és a V4- országok válságkezelését és fejlődését is. Azt elmondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.
Magyarország fenntartható felzárkózásához át kell térnünk a minőségi növekedési szerkezetre. Közben azonban nem szabad kiöntenünk a gyermeket a fürdővízzel együtt: egy sor olyan eszközt érdemes megőriznünk, amiket sikerrel alkalmaztunk 2010 után.
Szórólapokkal, házról házra járva próbálják terjeszteni a vallást.
Morális értelemben igaza van Majorosi Mariannának, a Csík zenekar énekesének.
A korrupció továbbra is rendszerszintű probléma.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
