Élő közvetítés
Hollandia
ÉLŐ
Franciaország

Matolcsy György: Versenyképesség és válságkezelés

Egy ország versenyképességi szintje meghatározhatja a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonyságát? Nézzük, mit gondol erről a jegybank elnöke.

Matolcsy György
2021. 08. 16. 11:55
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt húsz évben a világgazdaságban egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok. 2000 áprilisában összeomlott az amerikai technológiai tőzsde, 2007–2009 között globális pénzügyi válsággá tágult az Amerikából indult pénzintézeti válság, 2010 tavaszán jött a görög válság, majd 2011–12-ben az eurózóna válsága. 

2020-ban beütött a Covid–19, de az előző válságokból tanult a világ, így a pénzügyi válság most elmaradt. Ennek ára azonban az, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki, a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, valamint a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt. Minél gyorsabb a helyreállítás, annál nagyobb az átmeneti inflációs nyomás.

A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg.

Ezért aztán keresni kell a kulcsot, ami jól zárja a kapukat a válságok elől. Első pillantásra ezt a kulcsot a jegybankok jelentik, mert minden gazdaság a jegybanki mérlegek növelésével védte ki a mostani válságot és annak pénzügyi válságba való átfordulását. Mi is ezt tettük.

Ennél azonban árnyaltabb a helyzet, hiszen az eurózóna északi és déli országaira azonos pénzügyi védőhálót alkalmazott az Európai Központi Bank, mégis a déliek kifejezetten rosszul, az északiak pedig náluk jobban jöttek ki a válságból. Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok.

Mi lehet tehát a kulcs, ami magyarázza a válságkezelési eredmények különbözőségét? 

Ikerválaszt kapunk: a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonysága és az adott ország versenyképességi szintje. A versenyképesség mai szintje azonban a korábbi kormányzati döntések eredményét tükrözi, tehát végül a kormányzás hosszabb időszakon át elért minősége, és ennek a versenyképesség javulásában megjelenő eredménye a döntő.

A kérdés tehát, hogy egy következő válság – ezen belül pénzügyi válság – kezelése szempontjából milyen tanulságokat érdemes megfogadnunk.

Íme, néhány ezek közül:

  1. Döntő a versenyképesség elért szintje.
    Az EU körében 2019-ről 2020-ra azok növelték fejlettségi szintjüket az átlaghoz képest, akik a legjobbak voltak a versenyképességi rangsorokban. A déliek még jobban visszaestek, mint amit a versenyképességi helyezés indokolt volna, ami a turizmus magas GDP-arányának köszönhető.
  2. Sokat segít a digitális fejlettség.
    A válságkezelés és a digitális felkészültség (DESI digitalizációs index) között erős pozitív kapcsolat van. A mostani válságban az járt jobban, aki korábban nagyobb súlyt fektetett a digitális átmenetre.
  3. Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége.
    A magyar válságkezelés hitelezésalapú volt, az MNB és a pénzügyi rendszer forrásainak hatékony kihelyezése támogatta a költségvetést, az üzleti szektort és a családokat. Ez tette válságállóvá a munkaerőpiacot. Ennek alapja a 2013 után beindított pénzügyi versenyképességi fordulat volt, mert annak köszönhetően a magyar gazdaságban, a pénzügyi rendszerben javult legnagyobb mértékben a versenyképesség a 2013–19 közötti felzárkózási szakaszban.
  4. Válságkezelés közben is javítható a versenyképesség.
    Magyarország 2019-ről 2021-re az IMD 334-es versenyképességi rangsorában a 47. helyről a 42. helyre lépett előre. A legnagyobb ugrás a nemzetközi befektetések terén volt, ahol a 40. helyről a 10.-re, illetve a gazdasági teljesítményben, ahol a 19. helyről a 8.-ra jöttünk fel 64 ország közül. A foglalkoztatásban is a 20. helyről a 13. helyre léptünk előre. Azért javulhatott a válságkezelés során a versenyképességünk, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság. A tanulság azonban világos: a versenyképességi ugráshoz gazdaságpolitikai, nem pedig költségvetési gondolkodás szükséges.
  5. Még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra.
    Újraindult a magyar gazdaság, a harmadik negyedévben várhatóan elérjük a 2019. év végi GDP-szintet. Felmértük a magyar gazdaság válság utáni világra való felkészültségét (MNB Sustainable Future Index), ami jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől. Előttünk 17 ország áll, mögöttünk 9. A 18. hely kissé jobb, mint a mai fejlettség szerinti 21. helyünk, de ez a jövő képességét jelzi, nem a múltbeli teljesítményt, ezért nem elégséges. Leggyengébben a digitális területen, a munkaerő felkészültségében és az egészségügyi átalakulás képességében állunk. Ugyanazok vannak előttünk, akik a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előttünk vannak.
  6. Teljes versenyképességi fordulat kell a felzárkózáshoz és a következő válságok sikeres kezeléséhez.

Ahogy az elmúlt harminc év válságainak, úgy a mostani Covid–19 válságnak is egyértelmű tanulsága, hogy azok kezelik jobban a kihívásokat, akik előtte folyamatosan javították a versenyképességüket. Az is segít, ha válság közben versenyképességi ugrást hajtanak végre.

Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat. Ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül. 

Ezért kell a kormányzati gazdaságpolitika intézményi váltása és a versenyképességért felelős új intézmény felállítása.

P. S.

„Egyetlen probléma sem tudja átvészelni a gondolatok kitartó ostromát” – Voltaire

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

Borítókép: Győr Audi, gépjármű, autóipar. Fotó: Kurucz Árpád

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.