3. A magyar modell jobb a szolgáltatások terén.
A 2000 és 2019 közötti húsz évben a cseh modell ugyan nagyobb összesített GDP-növekedést ért el, mint a magyar (az előbbi 76,3 százalék, az utóbbi 67,7 százalék), ami a cseh ipar erőteljesebb hozzájárulásának köszönhető a növekedéshez, ugyanakkor a szolgáltatások terén fordított a helyzet. Nálunk a teljes növekedés mintegy ötven százalékát, a cseheknél pedig harminc százalékát adták a szolgáltatások, így a magyar növekedési szerkezet közelebb állhat Nyugat-Európához, mint a cseh modell.
4. A magyar modellben erősebb a tőke szerepe.
Az elmúlt húsz évben a kisebb magyar növekedésben a tőke lényegesen nagyobb szerepet játszott, mint a cseheknél (harmincszázalékos a magyar és 22,7 százalékos a cseh adat, ha a tőke hozzájárulását nézzük a GDP-növekedéshez). A magyar modell jobban szerepel a tőkefelhalmozás terén, míg egyelőre rosszabbul a technológia és a hatékonyság terén. A tőkefelhalmozás modellfüggő, a másik kettő döntően kormányzati politikáktól függ.
5. A cseh modellben nagyobb a rés a GDP és a GNI között.
A cseh gazdaságba befektetett külföldi tőke 2019-ig magasabb profitot hozott létre közel azonos FDI-állomány mellett, miközben a külföldön dolgozó magyarok több pénzt utalnak haza.
6. A cseh bankrendszerben a legmagasabb a külföldi tulajdon aránya az EU–27-ek körében.
A magyar modellben 42,5 százalék, a cseheknél 91,5 százalék a külföldi tulajdon aránya a bankrendszerben. Ez a különbség megjelenik a folyó fizetési mérlegben, a gazdaságpolitika és a jegybanki működés terén, szűkítve a cseh és tágítva a magyar mozgásteret.
















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!