Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Láttuk, hogy Dél-Korea és Magyarország Eurázsia szorosan együttműködő nemzetei közé tartoznak, sőt adottságaik és céljaik szerint képesek lehetnek egy sajátos országpár megépítésére is.
Ehhez érdemes számba venni a két nemzet mai erősségeit és gyengeségeit, mert ezek határozzák meg a jövő lehetőségeit és korlátait.
Dél-Korea erősségei
Dél-Korea igen sok igazi erősséggel, fejlett képességgel rendelkezik, amelyek számunkra mintát és ráépíthető jövőbeli együttműködést jelentenek.
A gazdaság területén alapvető a feldolgozóipar magas aránya, amelyet az erős kutatás-fejlesztés támogat. Jellemző a globális nagyvállalatok túlsúlya, amelyek IT és elektronikai világhatalommá tették a koreai gazdaságot. A tőkeexport is a nagyvállatokra épül, ahogy az új iparágak, például az akkumulátor-gyártás és az űripar is.
A külkereskedelemben magas a járműipar, a speciális gépek és berendezések, az acél- és fémipari termékek, az elektromos gépek és a műanyagok aránya.
A társadalom és humán erőforrások terén a várható magas élettartam, a fejlett egészségügyi rendszer és a túlsúlyosak alacsony aránya kiemelkedő. Fejlett a kiegészítő magán egészségügyi rendszer és az egészségügyi adatok elemzése. Magas a felsőfokú végzettségűek aránya, vonzó a műszaki képzés. PISA eredményeik kiválóak.
A pénzügyi rendszer sokszereplős, erős köztük a verseny, a bankok innovatívak és magas körükben a digitalizáltság szintje. Erős a tőkepiac és magas a tőzsdei kapitalizáció, ami a tőzsdei érték arányát jelenti, viszonyítva a teljes GDP-hez.
A fenntartható fejlődés területén előnynek számít a kiegyenlített területi fejlettség. Már okos várost építenek Songdoban. Fejlett a nukleáris technológia, erre és a hidrogénre, mint a jövő erőforrására alapoznak a fenntartható energia előállítása terén. Önálló chip-ipart hoznak létre 450 milliárd dolláros mega-fejlesztéssel. Kiváló az internetes infrastruktúra és magas a szélessávú internettel rendelkező háztartások aránya. Dinamikus az átmenet a zöld gazdaságba, már magas arányú a hulladékok hasznosítása.
Dél-Korea versenytársaihoz mért gyengeségei
Az erősségek mellett Korea önmagához és versenytársaihoz képest gyenge pontokkal is rendelkezik. Ezekben szintén jók a magyar-koreai együttműködés lehetőségei, mert a jövőben itt a koreai modellnek kötelező az előrelépés, amiben – több területen is – részt vehetünk. Ezek:
A gazdaság területén a szolgáltatások alacsony termelékenysége talán az egyetlen komoly gyengeség.
A külkereskedelemben az élelmiszerimportra, valamint a szénhidrogének és az egyéb nyersanyagok behozatalára való ráutaltság jelent kockázatot.
A társadalom működésében a fenntarthatatlan demográfiai pálya (0,9-es termékenységi ráta), a felsőoktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés és a magas magánegészségügyi kiadások jelentenek kockázatot.
A pénzügyi rendszerben a bankokhoz képest gyengébb a fintech szektor. A csebolok erős banki-vállalati összefonódást alakítottak ki, ami halmozott kockázatot jelenthet egy-egy területen.
A fenntarthatóság terén a magas energiafüggőség, a megújuló energiák alacsony aránya és a magas szinten stagnáló energia-intenzitás jelent kockázatot. Ezek mellett magas a légszennyezettség, jelentősek a társadalmi egyenlőtlenségek és magas az időskori szegénység kockázata.
Magyarország erősségei a koreai tükörben
Hazánk Korea számára Európa kapuja lehet, ez a legnagyobb erősségünk. Erős a mezőgazdaságunk és az élelmiszeriparunk.
Magas szintű az orvosképzésünk és versenyképes a gyógyszeriparunk. Széles képzett munkavállalói bázissal rendelkezünk és erős a magyar munkavállalók motivációja.
Fejlett a járműgyártás és a távközlési készülékek gyártása. Versenyképes a turisztikai iparunk, különleges a kulturális iparunk, különösen a zene és a képzőművészet. A filmipar hagyományai és lehetőségei vonzóak.
Családpolitikánk példaértékű. Felsőoktatási képzéseink döntően állami finanszírozással működnek, miközben magas a külföldi diákok aránya a felsőoktatásban. Egységes egészségügyi adatbázissal rendelkezünk, intenzíven részt veszünk klinikai kísérletekben.
Pénzügyi rendszerünkben meghatározó a jegybank innovatív és zöld működése, miközben a bankrendszer működése stabil. A célzott jegybanki programok (Növekedési Hitelprogram, Növekedési Kötvényprogram, Zöld Otthon Program) és az azonnali fizetési rendszer példaértékűek. A Magyar Nemzeti Bank a világon egyik elsőként kapott zöld törvényi mandátumot és a proaktív jegybanki szabályozás segíti a bankok fenntarthatósági, ezen belül zöld átmenetét.
A magyar gazdaság fenntarthatósági szintje magas, alacsony a gazdaság szén-dioxid kibocsátása és mérséklődik az energiaintenzitás. Magas a nukleáris energia aránya és lassan, de növekszik a megújuló energiák aránya. Kiváló az internetes infrastruktúra.
Magyarország gyengeségeit és kockázatait ismerjük, ezeknél –szinte minden területen – érdemes a koreai mintákat elemezni és átvenni.
A jövőbeli koreai-magyar együttműködés kiemelt területei
Érdemes háromfajta logikát követnünk, ráadásul egymással párhuzamosan.
Az első, hogy ott vannak az együttműködés lehetőségei, ahol a két ország erősségei. Amiben Dél-Korea vagy Magyarország erős, ott – résekben és beszállítói láncokban – jól kiegészíthetjük egymást. Ilyen a járműipar, az elektronikai ipar, az irodai gépek gyártása, a nukleáris energia, az internetes infrastruktúra. Ebben a körben találjuk a turizmust és a kultúra területét, különösen a filmipart, a zenét és a képzőművészetet. Ide tartozik a pénzügyi rendszer, különösen a jegybanki közös programok kialakítása.
A második logika szerint ott érdemes keresnünk a magyar részvétel lehetőségét Dél-Korea fejlődésében, ahol ma a koreai modell gyengébb, a miénk pedig erősebb. Ilyen a családpolitika, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a gyógyszeripar és klinikai kísérletek, az egészségügyi adatelemzés, egészségturisztika és kiemelten az orvosképzés.
A harmadik út a legfontosabb. Azokon a területeken vannak az igazi közös fejlődés és fejlesztés lehetőségei, amelyek ma még nem vagy csak csírájukban léteznek, de robbanásszerű ugrás előtt állnak. Ilyen a biotechnológia, az űripar, a nem-fosszilis megújuló energiaipar, a hidrogén-ipar, a körkörös gazdaság, az újra felhasználó hulladékipar, az idegrendszeri kutatások, a mesterséges intelligencia, a „kiterjesztett valóság” (VR), a 0-nanométer közeli chip-gyártás és a 3D-gyártás.
Az együttműködés vezető formái is megújulnak. A ma elsődleges tőkebefektetés mellé a közös kutatások és fejlesztések lépnek, amelyekhez a két ország vezető egyetemeinek közös programjai vezethetnek el. Ma – helyesen – a tőkevonzás, a beáramló FDI a legfontosabb magyar szempontból. A jövőben a tehetségek, tudás, új technológiák és a tőke fúziója lesznek a kiemelt területek az országpár mindkét tagja számára.
P. S.
„Ha nem vesszük a kezünkbe életünk irányítását, mások vágyainak szolgáiként éljük azt” – Csíkszentmihályi Mihály
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: ED JONES)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A PC19 cikksorozat elérkezett egy fontos határvonalhoz, a sorozatban megjelent írások immáron betöltötték küldetésüket.
Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat–Kelet között működő pénzügyi központ, „átjáró” megépítésére.
2020-ban egy összetett válsággal berobbant életünkbe századunk harmadik évtizede. Eredményesen kezeltük a válságot, de visszatért az infláció és beütött az orosz–ukrán háború. Már sejtjük, hogy nehéz lesz az évtized. Az új magyar tervhez először is érdemes saját választ találni arra a kérdésre, hogy merre vezetnek a 2020-as évek?
Két éve támadt ránk a vírus. Eredményesen küzdöttünk, legyőztük a krízist. A 2008/2009-es válság után hat és fél évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt másfél év. Ahogy a 2010–2019 közötti sikeres évtized jó alapot teremtett a 2020–2021-es eredményes válságkezeléshez, úgy építhetünk majd a jelenlegi sikerekre, amikor elindulunk a fenntartható felzárkózás felé.
A miniszterelnök új célt tűzött ki Magyarország elé. Eszerint 2030-ra el kell érnünk el az EU-27-ek akkori átlagos fejlettségi szintjét. Gazdaságtörténeti metszetben az elmúlt három évtized egyik legjelentősebb döntésének tartom ezt, teljes egészében egyetértve a célkitűzéssel és az időzítéssel.
A rövid válasz nem. A hosszú válaszhoz azonban árnyaltabb képre van szükség, melyben értékelni kell az EU és a V4- országok válságkezelését és fejlődését is. Azt elmondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.
Magyarország fenntartható felzárkózásához át kell térnünk a minőségi növekedési szerkezetre. Közben azonban nem szabad kiöntenünk a gyermeket a fürdővízzel együtt: egy sor olyan eszközt érdemes megőriznünk, amiket sikerrel alkalmaztunk 2010 után.
Az Állami Számvevőszék friss jelentése szerint a kormánypártok pénzügyi működése megfelelt a jogszabályoknak.
Az Otthon start hitellel a többi között kizárható a kamatkockázat.
Több mint három évtized után jött a „válás”, Fejes szerint ez is trauma.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
PC19
