Felhévizy Félix meglátogatta Pesterzsébeten lakó, egykori gimnáziumi osztálytársát és egyben örök sakkellenfelét, akivel már nagyon régen találkozott. Kihasználták a szép, napos őszi időt, és úgy döntöttek, hogy elmennek a közelben lévő jódos-sós gyógyfürdőbe egy kicsit kipihenni a fáradalmakat és nem utolsósorban egy-két sakkpartit játszani egymással a meleg termálvízben üldögélve.
Az 1936 óta gyógyfürdőként is működő strandfürdőt egyébként nagyon szépen felújították az elmúlt években, hála a „gonosz” Orbán-kormány ténykedésének, így még nagyszerűbb élményt nyújt az idelátogatóknak.
Felhévizy is nagy örömmel merítkezett meg a termálvízben, majd miután elfoglalták barátjával a kültéri medencében kialakított egyik sakktábla mellett a pozíciójukat, el is kezdték a játszmát. A hírlapíró volt a fekete bábukkal, míg ellenfele értelemszerűen a fehérekkel. Alig történt meg a nyitás, Felhévizy a mellettük szintén sakkozó négyfős társaság beszélgetésére lett figyelmes.
A társaság fennhangon politizált. Gyorsan kiderült a politikai hovatartozásuk is: ellenzéki szimpatizánsok voltak. A hírlapíró fél füllel a beszélgetésre figyelt, mert nincs annál jobb, ha az életből lehet meríteni egy-egy írás témáját.
A férfiak az előválasztásról beszéltek. A jobb szélen ülő magas, barna, bajuszos figura szerint Karácsony Gergely nagyon gyenge jelölt volt, mert azt hitte, csak a budapesti szavazókkal lehet győzni az előválasztáson, ráadásul nem is foglalkozott a vidék Magyarországával, pedig nélkülük nem lehet választást nyerni. A másik, kissé kopaszodó társuk azonban közbevágott, és azt mondta, hogy igaza lehet a Fidesznek, előre le van zsírozva ez az előválasztás, mert a Gyurcsány Feri nem hagyja, hogy csak úgy menjenek a dolgok a maguk útján. Az lesz, amit ő jóváhagy, mert ő a főnök, nincs mese. Végtére is neki van a legtöbb esze az egész ellenzéki felhozatalból. A harmadik férfi, miután bevizezte a homlokát, úgy fogalmazott, nehéz lesz bárkinek is győznie majd jövőre, mert azt be kell vallani, Orbán nagyon jó vezető és rendkívül okos politikus. Ráadásul most olyan komoly, pozitív gazdasági intézkedéseket hozott a nyugdíjasokat és a fiatalokat segítendő, amivel nem lehet vitatkozni. A negyedik, eddig csöndben gondolkodó társuk pedig egyenesen azt mondta, hogy bárcsak az ő oldalukon lenne akár csak egy ilyen szintű politikus, mint Orbán Viktor. Pont ezért, ahogy fogalmazott, nem fog elmenni jövőre a választásra, mert egész egyszerűen nincs olyan ember az ellenzéki oldalon, aki felvehetné a versenyt a jelenlegi miniszterelnökkel. Miután ez a kulcsmondat elhangzott, a társaság tagjai sóhajtottak egyet, és kénytelen-kelletlen, egyenként rábólintottak társuk véleményére, majd hozzátették: Orbán marad, de talán jobb is lesz így, mert ameddig nincs komolyan vehető baloldal, addig nincs értelme a kormányváltásnak sem. Majd egy nyomasztó csend után témát váltott a társaság, és a magyar labdarúgó-válogatott teljesítményét kezdték el értékelni.
Ez azért nem semmi.
Valljuk be, ha a józanul gondolkodó ellenzékiek így vélekednek, akkor semmiképp nem nevezhető sikernek a Gyurcsány-féle előválasztási színjáték.
– A sakkban azt a helyzetet, amikor az egyik fél lépéskényszerbe kerül, de tudja, hogy bármit lép is, mindenképpen veszíteni fog, úgy hívják, hogy zugzwang. Gyakorlatilag ez a helyzet alakult ki mára a baloldal háza táján. De a kormányoldal nem dőlhet hátra, mert a választás csak jövőre lesz, és az fog győzni, akire az emberek akkor szavazni fognak. Úgyhogy tartsuk szárazon azt a bizonyos puskaport – gondolta magában Felhévizy, majd egy könnyed mozdulattal jobbra húzta a királynőjét, és csak annyit mondott a kissé meglepett barátjának: sakk és matt.
Borítókép: Illusztráció. Forrás: Pexels.com
…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!
