A királynő majdnem meztelen

A sportok királynőjének új ruhája a hetvenes évektől kezdve nem az edzőközpontokban, hanem a gyógyszergyárakban készült. Mi, újságírók is csodálattal tudósítottunk az újabb és újabb szenzációs világcsúcsokról, pedig sejtettük, hogy az atléták az álomhatárokat dopping segítségével múlták felül.

A leghíresebb példa erre Berlinben történt, amikor 1984-ben az „ellenolimpián” az NDK-beli gerelyhajító Uwe Hohn túldobta a 100 métert. Németh Miklóssal együtt néztem a fantasztikus dobást, amely után olimpiai bajnokunk sejtelmesen mosolygott, hiszen mindketten láttuk, a világcsúcsjavítót majdnem szétveti a „koksz”. Szét is vetette, mert ízületei nem bírták el a hatalmas izomtömeget, megsérült, s eltűnt a süllyesztőben.

A dopping elleni harc eredménye a vasárnap véget ért edmontoni világbajnokságon viszont már látszott, a királynő majdnem meztelen, a doppingból font új ruhája összement. Ezt legjobban az bizonyítja, hogy tavaly az olimpián és idén a világbajnokságon egyetlen világcsúcs sem született. A sportág jövője és az atléták egészsége miatt biztató, hogy például az olyan hímhormonok segítségével elért női rekordokat, mint amilyen Marita Koch 47,60 másodperces eredménye 400 méteren és Jarmila Kratochvilová 1:53,28 perces csúcsa 800 méteren, napjainkban nem tudják felülmúlni. A férfiak versenyszámaiban pedig az előző két évben csak tízpróbában született világcsúcs.

Sajnos mindez nem jelenti azt, hogy a világ legjobb atlétái az új évszázadban teljesen tisztán versenyeznek, hiszen a vb-n is naponta jelentettek be doppingesetet, de a lebukás veszélye olyan visszatartó erő, amely fékezi a doppingolást. Ha pedig végre bevezetik a vérvételt, és a növekedési hormont is ki tudják majd mutatni, akkor az esélyegyenlőség tovább javulhat. Badarság lenne persze Edmonton után ünnepelni, mert a dopping továbbra is a sport rákos betegsége, amely ellen a százszázalékos megoldást jelentő hatásos védekezést még nem találták fel, de a rosszindulatú daganatot sikerült lokalizálni. Ez a nemzetközi erőviszonyokra is jelentősen hatott. Az Egyesült Államok továbbra is őrzi ugyan elsőségét, de például az 1993-as göteborgi világbajnokságon szenzációsan szereplő kínai atléták – négy arany-, két ezüst- és két bronzérmet nyertek –, akik teknősvérfogyasztással magyarázták kiugró eredményeiket, az idei világbajnokságon nem nyertek érmet. Sőt a kétszáz ország közül szerény kilenc ponttal a harmincharmadik helyen végeztek. Magyarország a nemzetek versenyében tizennyolc ponttal a huszonötödik lett, s ha a két ország népességét és lehetőségeit összehasonlítjuk, akkor nem kell szégyenkeznünk. A dopping elleni harcnak tehát vannak vesztesei és győztesei is, a királynő új ruhája azonban egyre átlátszóbb, s a sportág szerelmeseinek ez jó jel.