A páratlan páros

Luzernben, az evezős-világbajnokságon a Pető Tibor, Haller Ákos alkotta kétpárevezős bizonyult a legjobbnak. Emlékezetesen nagy harcban, az ájulásig kihajtva magukat nyerték meg a sportág első magyar világbajnoki aranyérmét.

- Evezés -

A táv feléig a mieink a harmadik helyen eveztek, ezután erősítettek, és 1500 méternél már az élen lapátoltak. Ami később következett, az a sportág örökké emlékezetes pillanatai között szerepel majd az évkönyvekben és a futamot végigizgulók emlékezetében. A francia pár észveszejtő iramban eredt Petőék után, és az olasz kettős is hajrázni kezdett. A magyar páros azonban, az utolsó erőtartalékokat is mozgósítva, 13 század másodpercnyi előnnyel a franciák előtt siklott át elsőként a célon. Teljesen kihajtották magukat az első magyar világbajnoki aranyért.
A magyar evezésnek régebben is voltak nagy korszakai, csak éppen a férfiaknál a hatvanas, a hölgyeknél a hetvenes években rendeztek először világbajnokságot. Előtte csak Európa-bajnokságokat tartottak, de azokon remekül szerepeltek a mieink. Igaz, ezekért az aranyakért már jócskán vissza kell lapozni az annalesekben. A harmincas években tíz Európa-bajnoki első helyezést lapátoltak öszsze a mieink. Az ötvenes évek vége felé pedig az ellenfeleihez képest törékeny, lehetetlent nem ismerő, emberfeletti munkát végző Pap Kornélia négy aranyat és három bronzot harcolt ki egypárevezősben; később a női négypárevezős lett Európa-bajnok. Az 1968-as olimpián a Melis Zoltán, Csermely József, Sarlós György, Melis Antal négyes lett ezüstérmes, a későbbi világbajnokságokon Ambrus Mariann egyszer második, kétszer harmadik, Sarlós Katalin és Kokas Gergely pedig egy-egy alkalommal bronzérmes helyen haladt át a célon, de az arany csak nem akart megszületni – egészen a szombati döntőig.
Milyen a sors, az aranypáros tagjai annak idején véletlenül lettek evezősök. Petőt az utcán szólította meg és hívta le evezni Vácott későbbi edzője, Haller pedig kajakozni akart. Szerencséjére az, aki ősszel ajánlotta neki a klubot, nem tudta mi a különbség a kajak és az evezés között. Haller végigdolgozta a téli alapozást, és mire kiderült, hogy evezősök közé került, megszerette a társaságot, ezért maradt. A kezdeti évek nem hoztak számukra sok sikert, ahogy Haller mondta, a legtöbb versenyen csak a kísérő motorcsónak ért nála később célba.
1999 óta hajtanak egy hajóban. Találkozásukat egy mondatban mondta el a végzős orvostanhallgató Haller: – Pető Tibi gyors volt, természetes hát, hogy összeültünk.
Abban az évben már világbajnoki ötödikek lettek, majd a tavalyi olimpián is ugyanilyen eredményt értek el. Az idén szinte szárnyaltak, mindhárom Világkupa-futamon a legjobbak voltak, amire soha nem volt példa korábban.
– A végére nagyon elfáradtunk, de az első hely azt jelenti, hogy jól osztottuk be az erőnket a kétezer méteren – értékelte Haller Ákos a döntőt. – Egyelőre nincsenek olyan terveink, hogy egyesben próbálkozzunk, marad a páros, még sokat szeretnénk együtt nyerni.
– Életem legboldogabb napja volt a szombati. Szeretnénk együtt maradni, hiszen a siker egyik oka éppen az, hogy jól összeszoktunk. Remélem, az aranyérmünk után a körülményeink is javulni fognak – jegyezte meg Pető Tibor, s utolsó mondatával arra is utalt, hogy az edzéseken bizony előfordult, nekik kellett benzint venni a kísérőhajóba.