Csak hitel az 5,2 milliárd forint

Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter tegnap az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága előtt tartott tájékoztatót – idézet a napirendből: ,,a labdarúgásban való állami szerepvállalásról és a Bozsik József utánpótlás-nevelési program koncepcionális módosításáról.” Deutsch Tamás bejelentette: a Bozsik-programra átcsoportosított 5,2 milliárd forint nem támogatás, hanem hitel, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) vehet fel, s amelynek visszafizetésére a kormány vállalt garanciát.

-LABDARÚGÁS-
Hat képviselő kezdeményezte a bizottsági meghallgatást, mert úgy vélte, Orbán Viktor kormányfő új programot hirdetett azokhoz képest, amelyeket az ifjúsági és sportbizottság korábban elfogadott, ráadásul „a régi és az új változat finoman fogalmazva sincs köszönő viszonyban egymással” – nyitotta meg az ülést Szabó Imre, a testület szocialista vezetője. Hozzátette: a meghallgatásra Orbán Viktort és Stumpf Istvánt várta a bizottság, ám ők írásban jelezték távolmaradásukat, és azt, hogy Deutsch Tamás képviseli őket. A képviselői irodaházban megjelent továbbá Demján Sándor, a Magyar Labdarúgóliga elnöke, Bozóky Imre, az MLSZ elnöke, Berzi Sándor, az MLSZ főtitkára, továbbá Baranyai László, a hitelt biztosító, illetve a profi klubokban tulajdonrész-vásárlásra lehetőséget kapott Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója is.
A bizottság tagjainak Deutsch Tamás elmondta: az 5,2 milliárd forintra nem a hivatásos klubok, hanem a Bozsik-program iskolai vagy egyesületi részéhez tartozó csapatok pályázhatnak, az összeget az MLSZ oszthatja el szakmai koncepciója szerint. Az összeg hitel, amelyet az MFB folyósít, s amelyről az MLSZ-nek szerződést kell kötnie a Pénzügyminisztériummal. A viszszafizetésre a kormány vállal garanciát, s a következő költségvetésben elkülöníti az összeget. A sportminiszter megjegyezte, azért éppen 5,2 milliárd forintról van szó, mert a Profiliga Kft. által kibocsátott kötvényekből eddig 3,1 milliárdnyit jegyzett le az MFB, ám igény szerint a maximális összeg 8,3 milliárd lehetett volna a konszolidációs hitel keretösszege. Deutsch megjegyezte: a felhasználás módosítását a kormály és az MLSZ is támogatta.
Az MFB új szerepéről Baranyai László kifejtette: a kormányhatározat szerint legfeljebb 20 százalékhoz juthat a bank sportvállalkozásokban. Vagyis nem csak a futballcsapatokat működtető társaságokban, bár ez a sportág jelenleg elsőbbséget élvez a kézi- vagy a kosárlabdához képest. A tulajdonrész-vásárlás módjáról még nem nem határozott az MFB, a tervek szerint kivásárlással, tőkeemeléssel vagy üzletrészszerzéssel vállalhat szerepet a klubokban. „Piaci alapon működne a rendszer” – tette hozzá az elnök-vezérigazgató, aki szerint a köztartozást fölhalmozó szervezetek kizárják magukat az együttműködésre érdemesek köréből. Az MFB várhatóan igényt tart majd legalább egy felügyelőbizottsági tagságra, és a pénzmozgások ellenőrzésének lehetőségére is.
Demján Sándor megjegyezte: nem ért egyet a bizottság tagjainak kijelentésével, miszerint a konszolidációs hitel kihasználatlansága kudarcot jelentene. „Sajnos, ez a magyar futball egyetlen sikere” – vélekedett a liga elnöke. Indoklása szerint miután sikerült megállítani a pénz kiáramlását a hazai labdarúgásból, feleslegessé vált az MFB által kínált lehetőség. Demján emlékeztette a megjelenteket, 1998 előtt a kormányok összesen 11 milliárdos köztartozást engedtek el sportszervezeteknek, míg a 3,1 milliárd forint hitel, amelyet vissza kell fizetni. „Kissé átpolitizáltnak érzem az ülést, szeretnénk már egy kis szakmai jóindulatot” – jegyezte meg, majd közölte, miután a 3,1 milliárdból is csupán összesen 1,2 milliárdos hitelt vettek fel a klubok, a fennmaradó részt várhatóan az edzőképzés feltételeinek javítására fordítja a liga.