- Labdarúgás -
Köln. Hálásak a szurkolók, a világbajnokságon váratlanul jól szereplő Nationalelf kiváltotta hangulat a bajnokság rajtja előtt is érzékelhető: a klubok háromszázezer bérletet adtak el, és ez az érdeklődés jelentősen hozzájárult azon gondok elhessegetéséhez, amelyek a KirchMedia birodalom összeomlásából adódtak, és a televíziós jogdíjak összegét húsz százalékkal csökkentették. Az egyesületek takarékosságra kényszerültek, és a tavalyi befektetésekkel szemben harminc százalékkal kevesebb pénzt költöttek új labdarúgók szerződtetésére. Az élvonal három kategóriára oszlik: a nemzetközi szereplést garantáló helyezésekért küzdő együttesekre (Bayern München, Dortmund, Leverkusen, Hertha, Schalke), a szolid középosztályra (Kaiserslautern, Wolfsburg, Bremen, Stuttgart, Hamburg) és az eleve a kiesés ellen küzdő maradékra.
Annak ellenére, hogy a bajorok legutóbb egyetlen címet sem tudtak szerezni, az élvonal edzői és csapatkapitányai a Bayernt tarják a 2002/2003-as bajnokság első számú esélyesének. A sok csalódást hozott idény után a német rekordot tartó, tizenhatszoros bajnokcsapattól a klub vezetői (Beckenbauer–Hoeness–Rummenigge) jóvátételt követelnek, és reményeiket elsősorban arra a középpályás tengelyre építik, amely vitathatatlanul a mezőny legkreatívabb hármasát (Ze Roberto, Ballack, Dreisler) alkotja. Ugyanakkor megszabadultak az állandó belső nyugtalanságot okozó Effenbergtől. – Ismét oda kell jutnunk, ahová tartozunk. A cél csak egy lehet: a bajnoki cím! – hangoztatta Ottmar Hitzfeld edző.
A liga legfiatalabb olyan edzője, aki már bajnoki címig jutott, a Dortmund munkáját irányító Matthias Sammer ennek ellenére cseppet sem félénken kontrázott.
– Abszurd következtetés egy jól erősített csapatot automatikusan bajnokesélyesnek kikiáltani – mondta. A Ruhr-vidéki fekete-sárgák a bajnokcsapatra építenek, és a válogatott Torsten Frings leigazolásával biztatóan kiegészült az együttes. Mindössze az Achilles-ín-sérüléssel bajlódó brazil Marcio Amoroso hiánya – előreláthatóan három hónapig nem léphet pályára – csökkentheti a dortmundi részvények értékét a börzén.
Az „örök második” terhével rajtoló Leverkusen, amely legutóbb a bajnokság mellett a Német Kupában és a Bajnokok Ligájában is ezüstérmes lett, évi hárommillió eurós fizetéssel kötötte magához 2005-ig Klaus Toppmöller edzőt. A vegyészeti gyár egyesületének felkészülését viszont határozottan zavarja a Süddeutsche Zeitung azon tudósítása, mely szerint a volt edzőnek, Christopf Daumnak és a válogatott középhátvédnek, Jens Nowotnynak a klub „fekete” pénzeket juttatott, megkerülve az adóhivatalt.
A menedzser, Reiner Calmund kurta választ adott a vádakra: „Hülyeség az egész!” A csapatnak nem lesz könnyű pótolni a Münchenbe távozott kulcsjátékosokat: Ze Robertót és Ballackot. Toppmöller helyzetét tovább nehezíti, hogy a brazil „új fiú”, Franca szalagszakadással bajlódik, és elutazott hazájába, hogy ott kezeltesse magát.
A berlini Hertha a ligakupa megnyerésével igazolta, hogy méltán dédelget merész álmokat. A főváros gárdája a dél-amerikai triótól várja a végleges áttörést: a már bevált Marcelinho–Alves kettőshöz a brazil válogatottal világbajnoki címet szerzett Luizao csatlakozott. Az Energie Cottbus kapitánya, Christian Beck szerint: „A három brazillal a Hertha lesz a bajnok.”
Az élmezőnyt a Schalke teszi teljessé az „új seprű jól seper” reményében, azaz az új edzőben bíznak Gelsenkirchenben. Ha a csapat „húzóemberei” (Wilmots, Böhme, Sand, Mpenza) egészségesen játssza végig az idényt, akkor az edző, Frank Neubarth is sikeres bemutatkozásra számíthat: „Egyetlen hátrányunk van a riválisokkal szemben, hogy nem minden poszton rendelkezünk hasonló tudású játékossal.”
Végül említsük meg, hogy a Bundesliga iránt érdeklődők idén sem maradnak le a fontos eseményekről, hiszen az utolsó pillanatban a televíziós társaságokkal is megszületett a megegyezés: a SAT 1 mellett a közszolgálati tv-állomások (ARD, ZDF) az eddigieknél bővebb mértékben sugározhatják majd a bajnoki fordulók összefoglalóit.
Halálos baleset történt Érden
