- Labdarúgás -
Genf. Volt időnk elgondolkodni kedd délutántól szerda délig Európa földrajzi nagyságán, s az autóbuszozás örömein is. A viszonylag közeli, fővárosunktól mintegy 1400 kilométerre fekvő Genfbe kerek tizennyolc órán át tartott az út, pedig profi sofőrök kezelték az MLSZ által bérbe vett autóbusz volánját, s az utak állapotára sem lehetett panasz. Ezek szerint Genf mégsem közeli város, így aztán nem éppen friss és üde társaság szállt ki a Scaniából. A fáradtság azonban pillanatok alatt a múlté lett, amikor szemben találtuk magunkat a hotel környékének sokszínűségével. A bejárat előtt egy skót szoknyás – pedig errefelé is a mínuszok járnak –, skót dudás úr köszöntött mindenkit a skót–ír pályázatot segítve adva koncertet, ezzel is erősítve honfitársai rendezési szándékát.
Nagy kérdés azonban, hogy a svájci–osztrák pályázatnál lesz-e erősebb, pontosabban fogalmazva lehet-e erősebb bármelyik is?… Makray Balázs, a magyar kandidálás projektigazgatója – aki több más magyar futballvezetővel már hétfő este óta Genfben tartózkodik – nem érti igazán, mi történik.
– Úgy fest, mintha csak egyetlen pályázat lenne, az osztrák–svájci. Azt elfogadom, hogy itthon vannak, hogy mindenki nekik szorít, de sajnos tényleg olyan ez, mintha a többieket csak vendégnek, statisztának kérték volna fel.
– Nem baj, innen szép nyerni – tette hozzá búcsúzóul, mielőtt elindult volna Genf elővárosába, a tényleg közeli Nyonba, hogy még utoljára összegezzenek az UEFA fővédnökei előtt.
Van igazsága, valóságalapja a projektigazgató észrevételének. A helyi lapokban kizárólag Ausztria és Svájc a téma, miközben a többieket néhány soros hírben elintézik, az alapinformációk szintjén. Igen, ne feledjük, a hazai pálya előnye… Egy berni újság, a Berner Zeitung esélyszámokat is ad. Nem sorolom fel a többiekét, csupán a miénket írom le: Magyarország pályázatát 1:26-hoz adja, s ezzel az utolsó, a hetedik helyre tett bennünket. Még szerencse, hogy nem a szerkesztőség dönt, bár hozzá kell tenni, hogy az ilyen és ehhez hasonló hírek nem igazából a mi javunkat szolgálják. A lényeg azonban úgy is a nyoni új futballszékházban dől el csütörtökön délelőtt, körülbelül tíz és tizenkét óra között.
Végre pont került arra is, hogy milyen módon rendezik meg a voksolást. A hét jelentkező – Svájc– Ausztria, Skócia–Írország, Bosznia-Hercegovina–Horvátország, Görögország–Törökország, Norvégia–Dánia–Svédország–Finnország, valamint a két szólóban kandidáló, Magyarország és Oroszország – közül a négy legkevesebb szavazatot kapó már az első kör után kiesik. A talpon maradt háromból pedig azé lesz a 2008-as Eb rendezési joga, amelyik elsőként szerzi meg az abszolút többséget.
Az említett svájci előnyöktől függetlenül természetesen valamennyi pályázó bizakodik, hisz a sikerben. Talán csak az orosz szövetség elnöke, Koloszkov tudhat valamit. Ő ugyanis azt állítja, hogy a végrehajtó bizottság egyik tagja, nevezetesen egy finn, azt mondta neki, hogy már meg is van a nyertes. Az osztrák– svájci pályázat, természetesen…
Hogy ez is vajon csupán a sok felröppentett kacsa egyike-e, nem tudni. Azt viszont tudjuk, hogy a magyar csapat elegánsan és bizakodva ment el a szerda délutáni prezentációra, változatlanul esélyesnek tartva az Eb-pályázatunkat.
Újabb másodfokú riasztásokat adtak ki, újabb pusztító zivatarokra számítanak
